Navracsics Tibor elmagyarázta, hogy milyen Magyarországnak járó forrásokat blokkol továbbra is az Európai Unió (EU). A miniszter elmondta, valójában jelenleg 3 operatív program van felfüggesztés alatt az Európai Tanács tavaly decemberi döntése értelmében.
„Ezek a Top plusz, tehát a területi és településfejlesztési operatív program 2021–27 közötti része, a Kehop plusz, tehát az energiahatékonysági és környezeti operatív programok 2021–27-es része, illetve az Ikop plusz, vagyis a közlekedési operatív program 2021–27-es részének 55 százaléka.”
Hozzátette: ebből a három operatív programból is 45 százalék már szabadon elérhető, 55 százalékot pedig tavaly decemberben további döntésig vagy mérlegelésig felfüggesztett a tanács.
Arra a kérdésre, hogy a kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia valóban elavulttá, megkopottá vált a nagy uniós tagországokban, vagy ez csak egy átmeneti állapot, azt felelte, hogy hisz abban, hogy ez egy átmeneti állapot, és a kereszténydemokrácia relatív hanyatlása részben annak köszönhető, hogy ez az irányzat Nyugat-Európában elhagyta azt az utat, amit a második világháború utáni nagy alapító atyák kijelöltek. Amelynek segítségével harmóniával tudták kezelni az európai közösségeket, a nemzeti érdekeket, illetve a nemzeti törekvéseket.
„Én úgy gondolom, hogy a közép-európai kereszténydemokrata pártoknak éppen az a missziója, hogy megpróbálják korrigálni ezt a tévutat. Amennyiben ez sikerül, meggyőződésem, hogy a kereszténydemokrácia is vissza tudja szerezni az európai választók támogatását” – tette hozzá Navracsics Tibor.
Ukrajna EU-csatlakozásáról is beszélt a területfejlesztési miniszter, ahol kifejtette, Ukrajna egy hadban álló ország, amely védi a saját földjét, miközben az állam területének egy része megszállás alatt van. Ukrajna tehát nem tudja teljesíteni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges egyik alapvető feltételt, mert nem tudja megmondani, mekkora az a terület és az a népesség, amely ténylegesen az ellenőrzése alá tartozik.
A nemzetközi közösség elismeri Ukrajna igényét a kelet-ukrajnai oroszok által lakott területekre, ugyanakkor ezek ténylegesen nincsenek ukrán ellenőrzés alatt. Vagyis önmagában egy olyan kormánnyal megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, amely nem tudja megmondani, hogy mekkora területtel és mekkora népességgel csatlakozna az Európai Unióhoz, olyan bizonytalansági tényező, amely az egész unió jövője szempontjából kockázatos.
A magyar elnökségről elmondta, az európai parlamenti választás után július elején az új összetételű Európai Parlament is megalakul, és megkezdi az első tárgyalásokat, illetve meghallgatja az Európai Bizottság következő elnökjelöltjét. Ebben a fél évben alakul meg az új Európai Bizottság is, és ilyenkor választják meg az Európai Tanács elnökét, Charles Michel utódját. Ezért az uniós elnökségnek a hagyományos szakpolitikai feladatok mellett egyfajta közvetítői szerepet is el kell látnia. Az intézményi megújulás évében sokszor közvetíteni kell az egymással vitatkozó felek között, és segíteni kell ezt a megújulást. Ha ezt a magyar uniós elnökség hatékonyan véghez tudja vinni, az hozzájárulhat a közép-európai kereszténydemokrácia presztízsének növeléséhez is.
