Egy szerdai sajtótájékoztatón Zaharova azt állította, hogy Tallinn kényelmesen kihasználja Kijev több csapatra vonatkozó felhívását ürügyként a menekültek támogatásának csökkentésére.
A tisztségviselő Lauri Laanemets észt belügyminiszter megjegyzéseire utalt, aki azt javasolta, hogy mintegy 7000 katonakorú ukrán férfit adjanak ki hazájuknak. Hétfőn törvénytervezetet nyújtottak be az ukrán parlamentnek, amelynek célja a sorozások számának növelése, többek között a hadkötelezettség alól kibújók kemény büntetésének kiszabásával.
Zaharova azt mondta, hogy Tallinnt önös érdekek vezérlik abban az állítólagos szándékában, hogy Kijevnek segítsen.
„Azokat az embereket, akik Észtországban kerestek menedéket, etetni kell, munkát kell adni nekik, orvosi ellátást kell biztosítani nekik” – jegyezte meg.
„Észtország nem erre szerződött. Elkötelezte magát a ruszofóbiára, a nemzetünk elleni végtelen információs és politikai támadásokra” – mondta.
Az észt kormány „lelkesen” fog rendelkezni az ukránokkal, amint Kijevben törvénybe iktatják az új rendszert – jósolta a szóvivő.
Az észt kormány jelenleg különböző juttatásokat nyújt az ukrán menekülteknek, többek között lakhatást, élelmet, egészségügyi ellátást és támogatást a gyermekes családoknak. Az Észt Menekültügyi Tanács nevű civil szervezet szerint az egyszeri lakbérkompenzáció elérheti az 1200 eurót.
Zaharova szerint Kijev kísérletei a frontveszteségek pótlására idén többnyire hiábavalóak voltak, a hadseregbe mindössze mintegy 40 ezren jelentkeztek. Az eredmény szerinte érthető, mert „egyre kevesebben akarnak harcolni a korrupciótól és nacionalizmustól hemzsegő, rothadó kormányért” Kijevben.
A javasolt mozgósítási reform a mozgósításra jogosult ukránokat „jogfosztott rabszolgákká” teszi, akiket a hivatalnokok „levadásznának” – figyelmeztetett.
