A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy a napokban bocsátották társadalmi egyeztetésre a béremelés részleteit tartalmazó rendeleteket. Ahhoz, hogy a pedagógusok már februárban megkaphassák az emelt béreket, a Belügyminisztériumnak már most meg kellett indítani a folyamatot – mondta.
Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a pedagógusok bére elérje az átlagkeresetek 80 százalékát, ezért 2025-ben egy újabb, 20,8 százalékos emelés jön.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy Magyarország téves és megalapozatlan döntésnek tartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Miután Magyarország nem ért egyet a döntéssel, a kormányfő távol maradt a szavazástól, majd a szavazás után rögtön visszatért az ülésterembe, és megakadályozta, hogy Ukrajna 50 milliárdos támogatása négy évre előre és az EU-büdzsé terhére megtörténjen. A „kivonulás” nem volt előre megrendezve – mondta, megjegyezve: a szlovákok és az osztrákok sem hívei Ukrajna EU-csatlakozásának.
A tárcavezető határozottan cáfolta, hogy bármilyen egyezség lett volna a Magyarországnak járó uniós pénzek kifizetésével, az ukrán EU-csatlakozással vagy az uniós költségvetési keret módosításával kapcsolatban.
Mint mondta, a magyar parlament már tavasszal teljesítette az igazságszolgáltatással kapcsolatos uniós feltételeket. Ezt követően automatizmusnak kellett volna lennie, hogy a bizottság ezt 60 napon belül visszaigazolja, és a nekünk jogszerűen járó pénzeket folyósítja – emelte ki Gulyás Gergely. „Ehhez képest korábbi ígéreteiket többszörösen megszegve indokolatlan és felesleges kérdésekkel elhúzták a döntést a 10 milliárd euróról a decemberi EU-csúcsot megelőző napig” – mutatott rá.
Az esetleges „politikai zsarolást” firtató kérdésre úgy válaszolt: „az Európai Bizottság maga idézte elő ezt a látszatot, és a történtek alapján csak egy valami biztos: ha valakinek zsarolási szándéka volt, azok nem mi voltunk.”
Megjegyezte, hogy „Ukrajnának négy évre előre pénzt adni vagy ígérni irracionális és antidemokratikus döntés”.
Úgy fogalmazott: Magyarország azt javasolja, hogy az EU költségvetésén kívül oldják meg Ukrajna uniós támogatását, legfeljebb egyéves időtartamra, és semmiképp se közös uniós hitelből.
Az új uniós migrációs szolidaritási paktum elfogadásával kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy Magyarország az itt élők akaratával szemben senkit nem fogad be. Brüsszel továbbra is migrációpárti, de a tagállamok jelentős része már a külső határvédelem fontosságáról beszél. Emlékezetetett: 2015-ben „az volt a jó európai, aki tapsolt a pályaudvarokon a más kontinensről ellenőrzés nélkül, törvénytelenül Európába érkező bevándorlóknak, köztük jónéhány terroristának, mi meg a rosszak és gonoszak, mert kerítést építettünk”.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumról Gulyás Gergely elmondta, a tárcához kerül a Miniszterelnökségtől a területi közigazgatás, a Belügyminisztériumtól pedig az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati hatáskörök. „Ez észszerű kormányzati döntés, hiszen a területi közigazgatás és az önkormányzatok is szorosan kapcsolódnak a területfejlesztéshez” – mutatott rá. A kormány belső működési rendje csak annyiban fontos, hogy a döntéshozatal hatékony, a döntések megalapozottak legyenek – tette hozzá.
A Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok viszonyával foglalkozó kérdésre azt mondta: a jelenlegi amerikai kormány úgy döntött, hogy a két kormány közötti ideológiai különbségekre összpontosít és nem az együttműködés lehetőséget keresi. Megjegyezte: szimbolikus jelentőségű, hogy Amerikának Oroszországgal van kettős adóztatást elkerülő egyezménye, Magyarországgal nincs.
A jövő évi EP-választások kapcsán úgy fogalmazott, akkor lenne elégedett, ha 21, magyar érdekeket képviselő tagja lenne az Európai Parlamentnek. Mint mondta, a jelenlegi ciklusban „8-an nem tartoztak ebbe a körbe”, mert azon „dolgoztak, hogy elmarasztalják, megbüntessék, pénzügyileg szankcionálják Magyarországot”.
A miniszter az atv.hu-nak azt is elmondta, legyőzhetőnek tartja Karácsony Gergely főpolgármestert a jövő évi önkormányzati választáson, és megerősítette, hogy a Fidesz legkésőbb márciusig megnevezi jelöltjét a posztra.
