A vizsgálat egészen pontosan arra mutat rá, hogy azok, akiknél diagnosztizálható volt ez az állapot, lényegesen nagyobb valószínűséggel hunytak el a vizsgálat időtartama alatt, mint azok, akiknél nem szenvedtek ettől a zavartól. A természetes és a nem természetes halálesetek egyaránt gyakoribbak voltak, utóbbi esetben főleg az öngyilkosságok száma növekedett meg.
Hogy jobban megértsék ezt az állapotot, a tanulmány szerzői svéd egészségügyi adatokat vizsgáltak át – ez azért is volt jó alap, mert a skandináv országban egy ideje már már külön osztályozási kódja van a hipochondriázisnak. Az 1997 és 2020 közötti időszakban a szakemberek összesen több mint 4000 ilyen esetet azonosítottak, és ezután összevetették ezen személyek egészségi állapotát a 40 000 fős kontrollcsoportéval. Utóbbi személyek korban és más demográfiai mutatókban is megegyeztek a hipochonderekkel.
Az adatok alapján a zavarban szenvedő alanyok lényegesen nagyobb arányban haltak meg, mint azok, akiknek nem volt ilyen problémájuk: 1000 főre vetítve évi 8,5 személy hunyt el, szemben a kontrollcsoport 5,5-ös értékével. Ezekben az adatokban minden típusú halálok szerepel, aminél azonban már kirívó a különbség, az az öngyilkosság: a hipochondriázis több mint négyszeresére növelte ennek a haláloknak a valószínűségét.
Mint a Gizmodo összegez, a tanulmány megállapításai nemcsak arra vetnek fény, hogy a hipochonderek halálozási kockázata magasabb, de azt a téves felfogást is eloszlatják, hogy ők jobban el tudják kerülni a halált – lévén gyakrabban keresnek fel orvost.
A tanulmány szerzői megjegyzik: a legtöbb haláleset megelőzhető lett volna, és vannak kezelési módok is a hipochondriázisra. Fontos továbbá az is, hogy az érintetteket ne bélyegezzék meg, és ne tekintsék képzeltnek a tüneteiket, mert az súlyos következményekkel járhat.