A fejfájás általában magától, vagy egyszerű fájdalomcsillapító gyógyszer hatására mérséklődik. A visszatérő, ismétlődő, hétköznapi aktivitást megzavaró fejfájás okának kiderítésében fontos kiindulópontot jelent a fájdalom helyének, jellegének és dinamikájának megfigyelése, leírása.
A fejfájás lehetséges okai
A fejfájás legtöbbször nem jelez súlyos betegséget, azonban ritkább esetekben krónikus betegségre vagy életveszélyes állapotokra is utalhat.
A fejfájásokat típus szerint elsődleges és másodlagos fajtákra oszthatjuk aszerint, hogy a fejfájás a betegség maga, vagy egy másik betegség tüneteként nyilvánul meg.
Elsődleges fejfájások
Az elsődleges fejfájásokat gyakran az agy túlzott fokú aktiválódása vagy a fájdalomérző receptorok túlzott ingerlékenysége okozza, ilyenkor a fejfájás nem valamely egyéb betegség tünete. Szerepet játszhat még a kialakulásukban a koponyán belül elhelyezkedő ereket körülvevő idegek kémiai aktivitása, valamint a nyak és a fej izmainak a fájdalma is.
Gyakoribb elsődleges fejfájások:
Migrén – súlyos fejfájás aurával vagy aura nélkül. Aura alatt olyan látással kapcsolatos bevezető tünetek értünk, mint a villódzás, elmosódott látás vagy vakfoltok keletkezése, amik a migrén megjelenését szokták megelőzni.
Tenziós fejfájás – tisztázatlan eredetű, jellemzően enyhébb fejfájás, ami a fej bármely területén jelentkezhet. Egyesek szorító fájdalomról számolnak be.
Cluster fejfájás – heves, erős fejfájás, ami tipikusan rohamokban jelentkezik.
Az elsődleges fejfájások kialakulásában szerepe lehet az alkoholfogyasztásnak, egyes ételek/italok fogyasztásának (főleg magas nitráttartalmúak, mint például a bor vagy a felvágottak), az alváshiánynak, a rossz testtartásnak, illetve a kihagyott főétkezéseknek is.
Ritka elsődleges, ismeretlen okokból kialakuló fejfájások:
- köhögésre vagy mozgásra jelentkező és erősödő fejfájás;
- szexuális együttlét során jelentkező fejfájás.
Másodlagos fejfájások
A másodlagos fejfájás valamely egyéb megbetegedés tüneteként jön létre, mely aktiválja a fej fájdalomérző receptorait. A fejfájás gyakori tünete a fertőzéseknek, és a gyulladással járó betegségeknek.
A másodlagos fejfájások gyakoribb okai lehetnek:
- elégtelen folyadékbevitel, kiszáradás (pl. másnaposság részeként);
- magas vérnyomás (fel nem ismert, kezeletlen vagy diagnosztizált, gyógyszeresen nem jól beállított);
- akut orrmelléküreg gyulladás, középfülgyulladás, fogbetegségek;
- vírusfertőzések (pl. COVID-19 fertőzés vagy influenza);
- pánikbetegség;
- trigeminus neuralgia (az arc egyik idegdúcának a fájdalma, amely során a fájdalom az arcba, állba és fogakba sugárzik);
- agyvelőgyulladás (encephalitis), agyhártyagyulladás (meningitis);
- zöldhályog (glaucoma, ami a szem belső nyomásának kóros megemelkedésével jár).
A fejfájás ritkább esetekben agyi elváltozások vagy történések jele is lehet:
- agyi aneurizma (agyi erek kóros kiboltosulása);
- agyi arteriovenosus malformáció (az artériák és erek összegabalyodásával járó rendellenesség);
- agydaganatok vagy egyéb agyi térfoglaló folyamat;
- Arnold-Chiari malformáció (az agy veleszületett, kóros kitüremkedése a koponyából).
A hirtelen fellépő fejfájás egyes esetekben sürgősségi ellátást igénylő kórképek jele is lehet, mint például:
- stroke (agyvérzés vagy agyi infarktus),
- szén-monoxid mérgezés.
Egyéb ritka formák:
- hideg étel vagy ital (pl. jégkrém) fogyasztásával összefüggő fejfájás;
- gyógyszer mellékhatásaként jelentkező fejfájás (pl. szteroidkezelés).
Mikor forduljon orvoshoz?
Keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt, ha a fejfájás ütésszerű tarkótáji fájdalommal kezdődik, vagy valamilyen erős fejsérülést szenvedett el, vagy ha a fajfájáshoz a következők valamelyike társul:
- zavartság;
- nehezített beszédértés;
- nagyon magas láz (40 °C);
- gyengeség vagy bénulás az egyik testfélen;
- kötött tarkó, nyakmerevség;
- látási, beszédalkotási, járási nehézség;
- hányinger, hányás.
Keresse fel háziorvosát, ha:
- a fejfájás a szokottnál gyakrabban jelentkezik;
- a fejfájás a szokottnál erősebb;
- gyógyszeres kezelés mellett a fejfájás romlik;
- a fejfájás akadályozza a mindennapi tevékenységet.
A fejfájás diagnózisa
A kezelőorvos részletesen kikérdezi a beteget panaszairól, a panaszok előzményeiről és egyéb betegségeiről. Ezután fizikálisan is megvizsgálja a beteget, és amennyiben szükséges, labor- és képalkotó vizsgálatokat kérhet. Egyes esetekben a beteget krónikus betegségekre szakosodott vagy fejfájással foglalkozó intézménybe átirányítja.
A fejfájás kezelése
Fejfájás esetén számos dolgot tehet a javulás érdekében:
- szükség esetén vonuljon el egy csendes szobába relaxálni;
- nyisson ablakot, hogy friss levegő áramoljon a szobába;
- tegyen egy hidegvizes kendőt a tarkójára vagy az arcára;
- mossa meg az arcát hideg vízzel;
- igyon sok folyadékot, hátha csak kiszáradás okozza a fejfájást;
- étkezzen rendszeres időközönként;
- ha ismert betegsége miatt gyógyszert szed, ügyeljen a rendszeres szedésre.
Ha a fent említett módszerektől sem javul a fejfájása, vegyen be fájdalomcsillapító gyógyszert.
A fejfájás megelőzése
A fejfájás hátterében leggyakrabban hétköznapi, de az egészségre káros szokások, tényezők állnak. A fejfájás számos esetben megszűnik, ha a kiváltó tényezőket sikerül azonosítani és kiküszöbölni. Gyakori okok az alváshiány, vagy rendszertelen alvás (pl. nappali és éjszakai műszakok rendszertelen váltakozása), a túlzott alkoholfogyasztás, fokozott stressz és a rendszertelen étkezés.
Az életmód tudatosabb szervezésével az egészségre gyakorolt káros hatás csökkenthető, ezért ajánlott egyes relaxációs technikák és egészséges alvást elősegítő gyakorlatok elsajátítása, a változatos étrend és a rendszeres étkezés kialakítása.
Ha a fejfájás kezelésére tett első kísérletek nem járnak sikerrel, ne adja fel, egyénenként változó, hogy mely módszerek jelentenek megoldást, türelemmel személyre szabható és hatékonyabbá tehető a fejfájás kezelése.
