A neandervölgyiek egy kihalt emberfajhoz, a Neander-völgyi emberhez (Homo neanderthalensis) tartozó emberek. Ők a Homo sapiens egyik közeli rokonságú csoportja voltak, és i. e. 400 000 és 40 000 év között élték mindennapjaikat az európai és közel-keleti területeken. A neandervölgyiekre jellemző volt a hosszú, izmos testalkat, a kidülledő homlokcsontok és az erős testalkat. Mivel közeli rokonai voltak a modern embereknek, valószínűleg használtak eszközöket, és képesek voltak tűz készítésére és nyelvek használatára is. A neandervölgyiek hirtelen kihalása körülbelül 40 000 éve történt, az okokat még mindig kutatják és vitatják a tudósok, mert kihalásuk felfoghatatlan rejtéllyé vált az emberiség számára.
Egy új kutatás megpróbálja megvilágítani ezt az időszakot, de a rejtélyes és gyors kihalásukra nem ad egyértelmű választ. Kiderült, hogy a neandervölgyiek hatalmas hanyatláson mentek keresztül, mielőtt végleg eltűntek volna mindössze 3000 évvel később. Ahogy a Homo sapiens terjedni kezdett délről, a neandervölgyiek Észak-Németországban és Németalföldön próbáltak menedéket találni. A középső paleolitikumnak nevezett időszak elemzése megmutatja a neandervölgyiek bonyolult történetét, amelyben demográfiai változások, vándorlások és népességcsökkenés is szerepet játszottak.
A kutatás azt sugallja, hogy a neandervölgyiek, akik szélsőséges változásokkal szembesültek, talán kiszorultak Dél-Európából, és menedéket találtak Északnyugat-Európában. Az elmúlt néhány ezer évben bekövetkezett gyors kihalás azt mutatja, hogy a Homo sapiens, akik fejlett fegyverekkel, mint az íj és a nyíl rendelkeztek, valószínűleg összecsaptak velük. Bár az éghajlati változások is szerepet játszhattak, úgy tűnik, hogy a neandervölgyiek kihalásának fő oka a Homo sapiensszel való versengésben és kereszteződésben rejlik. A neandervölgyiek kipusztulása még mindig rejtély, és a tudományos kutatás továbbra is felfedezni szeretné ezeket a bonyolult dinamikákat, amelyek hirtelen hanyatlásukhoz vezettek, miután a modern ember támadásába kerültek.
