Az ügyészségi szemlében Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész-helyettes. „A fürdővíz, a gyerek és a lóláb, avagy miért és kinek probléma, ha a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében a Kúriához fordul” című írásban azt hangsúlyozta, hogy a „jogorvoslat a törvényesség érdekében” nevű jogintézmény pótolhatatlan szerepet tölt be a más eszközzel nem támadható törvénysértések orvoslása terén.
Ez lehetővé teszi a jogerős bírósági határozat terhelt javára történő megváltoztatását.
A legfőbb ügyész helyettese egy példát is hozott, egy olyan ügyet, ahol az előzetes döntéshozatali eljárás törvénysértő bírói kezdeményezése miatt fordult Polt Péter a Kúriához. A Mandiner megjegyezte: a szóban forgó eljárásban Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) szóvivője, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája járt el, aki az OBT más tagjaival együtt a tavalyihoz hasonlóan idén is találkozott a kormányt folyamatosan bíráló amerikai nagykövettel, David Presmannel.
Vasvári még 2019-ben fordult egy büntetőügy kapcsán az Európai Unió Bíróságához. A főügyész-helyettes értékelése szerint az eljárásban felmerülő akadály egyszerű elhárítása helyett a bíró, „az előtte folyó eljárás ürügyén, az ügy kimenetelét nem érintő, annak tárgyával össze nem függő kérdéseket tett fel az Európai Unió Bíróságának, amelyek leginkább a saját sérelmeivel voltak összefüggésbe hozhatók.”
„Tette ezt úgy, hogy tudta, ezzel a lépéssel az eljárást fel kell függesztenie, mit sem törődve azzal, hogy ezzel a vádlott a szükségesnél hosszabb ideig áll majd büntetőeljárás hatálya alatt, ami egyébként a tisztességes eljárás követelményének sem felelt így meg” – tette hozzá Ibolya.
A Kúria az ügyben a legfőbb ügyész álláspontját elfogadva megállapította, hogy Vasvári lépése törvénysértő volt, csakhogy az Európai Unió Bírósága 2021 novemberében bizonyos kérdésekben igazat adott a bírónak.
Ibolya Tibor kiemelte, az elmúlt öt évben benyújtott 71 jogorvoslati indítvány közül 43 célozta a terhelt számára kedvezőbb döntés meghozatalát olyan törvénysértő határozatok esetében, amelyek más módon nem voltak támadhatók.
„Ehhez képest most az előbbi esetek bírája az OBT tagjaként azt követeli – az Amnesty International Magyarországgal, az Eötvös Károly Intézettel és a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt és eredményesen, hisz a követelésből mérföldkő lett – hogy a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében ne fordulhasson a Kúriához akkor sem, ha a bíró törvénysértő módon kezdeményezi az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását” – hívja fel a figyelmet Ibolya Tibor.
„Magyarul a jövőben bármely bírósági ügy bírája bármilyen, az ügy megítélése szempontjából teljesen inadekvát ürüggyel az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti, amellyel a magyar igazságszolgáltatást – a csatlakozási szerződéssel ellentétesen – teljes egészében az EU protektorátusa alá helyezi.”
A legfőbb ügyész helyettese azt is kritizálta, hogy az Európai Bizottság nyomására a már elfogadott és 2023. január 1-jétől alkalmazandó törvénymódosítás a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén eleve kizárja a legfőbb ügyész ilyen hatáskörét.
„Ennek köszönhetően, ha a jövőben bárki, akár egy utcáról beesett politikai aktivista az ügyészség 98 százalékos váderedményességgel alátámasztott szakmai álláspontját nem elfogadva, a bűnösség vélelme alapján, bizonyos konkrétan felsorolt bűncselekmények miatt vádindítványt nyújt be valaki ellen, és őt a bíró súlyos hibát elkövetve akár életfogytiglani szabadságvesztésre ítéli, akkor az a jogerőssé vált ítélet immár nem támadható a justizmordok ellen bizonyítottan leghatékonyabb jogi eszközzel” – jelezte a problémát.
