MH/MTI
2024. január 6. szombat. 17:06
Frissítve: 2024. január 6. 17:31
A miniszter szombaton a közösségi oldalán számolt be arról, hogy az év első külföldi interjúját a finn Ilta-Sanomat újságnak adta.
Bóka János bejegyzésében az interjúból főbb állításait idézve kifejtette: a svéd NATO-tagság ratifikációjának időpontja attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan halad a bizalomépítés Magyarország és Svédország között, ezzel megnyugtatva azon magyar parlamenti képviselőket is, akiknek kétségeik és aggályaik vannak.
„A kulcs tehát a magyar-svéd politikai párbeszéd” – emelte ki.
Ukrajna kapcsán megjegyezte: a bizonytalan ukrajnai helyzet miatt nagyon nehéz három-négy évre előre tervezni, és Magyarország álláspontja szerint megnyugtatóbb lenne, ha rövidebb pénzügyi ciklusokkal számolnának.
„Szerencsés volna továbbá, ha a többéves pénzügyi kereten kívüli forrásból történne meg Ukrajna finanszírozása. Magyarország azt is szeretné látni, hogy az Ukrajnának irányított pénzügyi támogatást eddig mire és milyen eredménnyel használták fel” – fogalmazott.
Bóka János azt is kiemelte az interjúból, hogy „a jövőbeni európai biztonsági architektúra nem lehetséges Oroszország szerepvállalása nélkül”.
„Nem tudom, hogy mikor gondolhatunk ilyen jellegű tárgyalásokra, vagy hogy kik vennének részt ezekben. Remélem, hogy az Európai Unió meghatározó szerepet játszhat ezeken a megbeszéléseken, amikor eljön az ideje” – közölte.
Bóka János megismételte: az ukrajnai háborúban napi szinten aktív katonai harcok folynak, naponta halnak meg katonák és civilek, a magyar kormány számára a prioritás a mielőbbi tűzszünet elérése.
„Csak ez tenné lehetővé, hogy a tárgyalásokon tartós megoldást találjanak erre a konfliktusra” – jelentette ki, megjegyezve, „az egyelőre talány, hogy hogyan lehetne tartós békét teremteni a felek között”, de az biztos, hogy az ellenségeskedés nem vezet békéhez.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter arról is beszélt a finn lapnak, hogy az elmúlt 15 évben az Európai Unió számos területen elvesztette globális versenyelőnyét; véleménye szerint az EU-nak „meg kell fordítania ezt a tendenciát, és meg kell erősítenie gazdasági versenyképességét”.
Bóka János azt is kiemelte az interjúból, hogy az Európai Bizottság önálló politikai szereplővé vált.
„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke geopolitikai bizottságként emlegette a bizottságát. Ez azt jelenti, hogy a bizottság az Európai Unión belül egy olyan intézmény, amelynek saját politikai agendája van, ami nem feltétlenül azonos a tagállamok célkitűzéseivel” – fogalmazott.
Hozzátette, az interjúban elmondta azt is, alapvetően másképp értelmezi azt, hogy „a bizottságnak mint intézménynek hogyan kellene működnie, és hol kellene meghozni ezeket az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai politikai döntéseket: az Európai Tanácsban”.
