Környezeti kihívást jelent
A világon évente elképesztő mennyiségű, mintegy tízmilliárd kilogramm kávéhulladék keletkezik globálisan. Ennek nagy része a hulladéklerakókban végzi.
A szerves hulladék ártalmatlanítása környezeti kihívást jelent, mivel nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, köztük metánt és szén-dioxidot, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz – magyarázta Rajeev Roychand, az RMIT Egyetem mérnöke a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A globálisan virágzó építőipari piac miatt egyre nagyobb az erőforrásigényes beton iránti igény, ami egy sor újabb környezeti kihívást okoz.
A természetes homok folyamatos kitermelése a folyómedrekből és partokból nagy hatással van a környezetre, amit az építőipar gyorsan növekvő igényeinek kielégítése generál – mutatott rá Jie Li, az RMIT mérnöke. – Az erőforrások végesek és a homokbányászat környezeti hatásai miatt kritikus és hosszú távú kihívásokat jelent a fenntartható homokellátás fenntartása.
Hozzátette: a körforgásos gazdasági megközelítéssel távol tarthatnánk a szerves hulladékot a hulladéklerakóktól, és jobban megóvhatnánk az olyan természeti erőforrásainkat is, mint a homok.
Lebontja a szerves molekulákat
Az olyan szerves termékeket, mint a kávézacc, nem lehet közvetlenül a betonhoz adni, mert olyan vegyi anyagok szivároghatnak ki belőlük, amelyek gyengítik az építőanyag szilárdságát. Ezért a csapat alacsony energiaszintet használva több mint 350 Celsius fokra hevítette azt, miközben megfosztotta azt az oxigéntől.
A Journal of Cleaner Production tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ezt a folyamatot pirolízisnek nevezik. Ez lebontja a szerves molekulákat, így egy porózus, szénben gazdag faszén, az úgynevezett bioszén keletkezik, amely képes kötéseket kialakítani, és ezáltal beépülni a cementmátrixba.
A kutatóknak még fel kell mérniük cementtermékük hosszú távú tartósságát.
Most azt tesztelik, hogyan viselkedik a hibrid kávé-cement fagyasztási/olvadási ciklusok, vízfelvétel, kopás és sok más stresszhatás alatt. A csapat megpróbál bioszenet is létrehozni más szerves hulladékforrásokból, beleértve a fát, az élelmiszer- és a mezőgazdasági hulladékot.
Shannon Kilmartin-Lynch, az RMIT mérnöke elárulta, hogy bár a kutatás még a korai szakaszban jár, de ezek az izgalmas eredmények innovatív módot kínálnak arra, hogy jelentősen csökkentsék a hulladéklerakókba kerülő szerves hulladék mennyiségét.
