A lengyel szabályozás szerint a vezetőiket csak a Médiatanács válthatta volna le, e tanácshoz viszont megbízatása lejártáig, 2028-ig nem lehet hozzányúlni.
Ezért vetődött fel, hogy mivel a két intézmény egyszemélyes állami részvénytársaságként működik, az új kulturális miniszter, mint tulajdonos, egyszerűen nevezzen ki új vezetőket.
A közmédia vezetőcseréjének jogi megoldásáról a Tusk-kormány támogatói között is vita van. Többen – például a Helsinki Bizottság – azt mondják, hogy az eddigi helyzetet nem lehet törvénysértéssel rendezni. Márpedig pusztán a társasági jog alapján, a Médiatanácsot kihagyva nem lett volna szabad személyi változásokat végrehajtani. Az intézkedések támogatói ezzel szemben azt mondják: másképp lehetetlen lett volna „rendet teremteni” (értsd: a saját embereikkel feltölteni a televíziót – a szerk).
A tájékoztatási szektor feletti hatalomátvételi kísérletnek azonban ez csak a kezdete volt, ugyanis ezt követően erőszakkal vették birtokba a közmédiát az új kormány emberei. A személycserék után Tuskék legitimációval nem rendelkező „erős embereket” küldtek a TVP székházába, akik bebarikádozták magukat az állami televízió elnökének szobájába, és onnan leállították a TVP Info internetes, valamint kábelelérhetőségét.
A közmédia erőszakos átvétele – amelyet a Financial Times csak médiareformnak nevezett – során a PiS egyik női képviselője, Joanna Borowiak megsérült.
Most pedig úgy látszik, hogy az ideológiai indoktrinációt is megkezdte a Tuskék által átalakított közmédia, ugyanis vízkereszt ünnepén LMBTQ-tartalmat sugároztak. Erre Patryk Jaki, a PiS-szel szövetséges jobboldali párt EP-képviselője hívta fel a figyelmet.
„Vízkereszt ünnepén Tusk, Hołownia és Kosiniak elérte célját. Tehát a kötelező doktrína már a TVP-n van, népszerűsítik az LMBTQ-lobbit, és nevetségessé teszik a hagyományos családot” – fogalmazott a képviselő, miután január 6-án két azonos nemű párral folytattak beszélgetést a köztévében, akik kifeszítették az általuk bevitt LMBTQ-zászlót.
Objektum doboz
