Egyre durvuló bűnügyi helyzet
A 2003-ban készült svéd filmvígjáték, a Zsernyákok (Kopps) egy svéd kisvárosban játszódik, ahol annyira nincs bűnözés, hogy a belügyi vezetés be akarja zárni a helyi rendőrőrsöt. A dologtalan életet élvező helyi rendőröknek természetesen nem tetszik a terv, ezért elhatározzák, hogy mesterségesen kreálnak bűncselekményeket, hogy így mentsék meg állásukat.
Objektum doboz
Most, két évtizeddel később már aligha készülhetne ilyen film Svédországban, az egykor békés skandináv országot ugyanis
a 100 ezer főre jutó lőfegyveres gyilkosságok számában európában ma már csak Albánia előzi meg.
Svédország ezzel hivatalosan is az Európai Unió legveszélyesebb országává vált. Ez a változás alig egy évtized alatt játszódott le: Svédország 2010-ben még 14. volt Európában a halálos kimenetelű lövöldözések számában, ebben lett mostanra második. A lőfegyveres gyilkosságok száma 2013 óta több mint kétszeresére emelkedett. A 2022-es különösen kiugró év volt: míg 2018 és 2021 között 43–47 lőfegyveres gyilkosság történt évente, tavalyelőtt ez a szám 62-re nőtt. 2023-ben 52 halálos lövöldözést regisztráltak, ennek a fele Stockholmban történt. A svéd fővárosban 2022-ben az egy főre jutó lőfegyveres gyilkosságok száma a londoni 30-szorosa volt.
Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire súlyos a helyzet. Svédország még soha nem látott ehhez hasonlót. Európában egyetlen más ország sem tapasztal jelenleg ilyesmit
– jelentette ki szeptember végén Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, aki a hadsereg segítséget kérte a bűnbandák megfékezéséhez, mivel a rendőrség már képtelenné vált kezelni a helyzetet. A rendőrségi vezetők szerint Svédország a második világháború óta nem nézett szembe ilyen komoly belföldi biztonsági kihívással.
Természetesen nem arról van szó, hogy eddig békés svéd polgárok hirtelen fegyvert ragadtak, és lövöldözni kezdtek, hanem arról, hogy
az elsősorban bevándorló hátterű fiatalokból szerveződő drogbandák egyre nagyobb teret nyertek, és mind véresebb hatalmi harc indult el közöttük.
A gyilkosságok legtöbb áldozata nem ártatlan állampolgár, hanem rivális bandák tagjai, köztük egyre több fiatal. A lőfegyveres támadások mellett egyre több robbantás is történik svéd városokban. Bár ezek célja elsősorban a más bandák tagjainak megfélemlítése, az országot sokkolta, hogy szeptemberben robbantás vétlen áldozata lett egy 24 éves, frissen diplomázott tanárnő, akinek a szomszédjában robbantottak.
Objektum doboz
A bűnbandák elsősorban a drogkereskedelemben utaznak, de az alvilág egyre inkább behálózza Svédországot, és már a politikai életbe és a bűnüldöző szervekbe is beszivárgott. A svéd ügyészség nemrég egy kerületi bíróság egyik alkalmazottja ellen emelt vádat, aki állítólag információkat szivárogtatott ki egy bandatagnak, sőt azt is megengedte neki, hogy használja a munkahelyi gépét.
A legjelentősebb bűnszervezet a 2010-es években létrejött Foxtrot, melynek vezetője az iraki kurd származású, de Iránban született és a negyedik legnagyobb svéd városban, Uppsalában felnőtt Rawa Majid, becenevén a „Kurd Róka”. Majid 2018-ban Törökországba menekült a hatóságok elől, azóta ott él, és onnan irányítja a bűnszervezetet.
Objektum doboz
Az elmúlt hónapok egyre durvuló bűnügyi helyzetét a svéd rendőrség szerint az okozza, hogy a bandavezér összeveszett korábbi jobbkezével, a szintén Törökországban élő Ismail Abdóval, ami szakadást okozott a Foxtrotban. Abdo édesanyját szeptemberben meggyilkolták Majid emberei. A rokonok, családtagok elleni merényletek száma egyébként jelentősen megnőtt, és ez hozzájárult ahhoz, hogy a svéd társadalom egyre közelebbről érezze az erőszak elszabadulását.
Növekvő tendencia, hogy több és több fiatalkorú személyt toboroznak a bandák, hiszen ők kevésbé büntethetők. A 15 és 18 év közöttieket súlyosabb bűncselekményekért is csak javítóintézetekbe küldik néhány hónapra, ahonnan még dörzsöltebb bűnözőkként térnek vissza. 15 éves kor alatt pedig bűnügyileg nem lehet senkit felelősségre vonni, így egyre gyakoribbak az ennél fiatalabb elkövetők. Míg 2012-ben a fegyveres gyilkosságok 23,6 százaléka volt köthető 15 és 20 év közöttiekhez, ma már csaknem a felük, 45,1 százalékuk.
A svédországi bűnbandák tagjai elsősorban bevándorló hátterű fiatalok, méghozzá a legtöbb esetben második generációs bevándorlók, akik már Svédországban nőttek föl, vagy akár ott is születtek. Svédországba nagyobb méretekben az 1990-es években indult meg a bevándorlás: nagy számban telepedtek le például a délszláv háborúk menekültjei, kurdok, majd a 2015-ös migránsválság óta közel-keleti és afrikai bevándorlók.
Az elmúlt évtizedekben mintegy kétmillió bevándorló érkezett a most 10,5 millió lakosú skandináv országba.
(Svédország lakossága 1960-ban 7,5 millió fő volt, 1990-ben 8,5 millió fő, 2020-ban pedig már 10,3 millió, miközben 1990 után Európára inkább népességcsökkenés volt jellemző.)
Az, hogy a bűnbandák toborzásának célpontjai elsősorban második generációs bevándorlók, világosan mutatja, hogy a mostani negatív fejlemények egyik legfőbb oka az integráció kudarca. Egyesek úgy vélik, hogy bár a szavak és a törvények szintjén a svéd társadalom befogadó közösség képét mutatja, valójában az „őshonos” svédek nem engedik be maguk közé a más kultúrákból érkezetteket, ezért párhuzamos társadalmak alakulnak ki.
Ulf Kristersson svéd kormányfő említett szeptember végi drámai beszédében egyértelműen ki is mondta: az elszabadult erőszakért
a felelőtlen bevándorlási politika és a sikertelen integráció felelős.
Kristersson jobbközép Mérsékelt Pártja a bevándorlásellenes Svéd Demokraták külső támogatásával kormányoz. A radikális jobboldali párt jelenleg 23-24 százalékkal második a közvélemény-kutatásokban, a Mérsékelt Pártot is megelőzve. A párt népszerűsége a 2015-ös migránsválság előtt a 10 százalék körüli tartományban mozgott, majd a bevándorlók akkori tömeges beáramlása – Németország mellett Svédország volt a menekültek másik fontos célpontja – hirtelen 20 százalék fölé röpítette őket, amely szinten azóta tartósan berendezkedtek. A párt ugyan egyoldalúan kizárólag a bevándorlást és a bevándorlókat okolja az egyre durvább erőszakért, de abban minden párt egyetért, hogy a migránsok integrációja nem kifejezett sikertörténet.
Objektum doboz
A bűnözés leginkább a svéd nagyvárosokat (Stockholm, Malmö, Uppsala, Gothenburg), különösen azok bizonyos külvárosait érinti, amelyekben jellemzően bevándorlók élnek, nagy a szegénység és a munkanélküliség. A rendőrség számos úgynevezett sebezhető körzetet (utsatta) azonosított; bár ezekben a teljes svéd lakosság csak mintegy öt százaléka él, az erőszakos bűnügyek nagy része ide koncentrálódik.
A feszültségeket élezi, hogy a nagyfokú állami újraelosztásról ismert Svédországban
az utóbbi években látványosan kinyílt az olló a gazdagabb és szegényebb rétegek között, és egyre nyilvánvalóbbá váltak a társadalmi egyenlőtlenségek.
A jövedelmi egyenlőtlenségek 40 évre nem látott szintre emelkedtek. A svéd baloldal arra is rámutat, hogy a svéd jóléti rendszer egyes elemeit magánkézbe adták, ami rosszabb szolgáltatásokhoz vezetett, különösen a hátrányos helyzetű területeken. A kórházak, iskolák, idősotthonok privatizálása elsősorban a Mérsékelt Párt 2006 és 2014 közötti kormányzása idejére tehető.
Objektum doboz
Veszélyek és megoldási javaslatok
Az erőszak elharapózása miatt már a svéd gazdasági élet fontos szereplői is elkezdték kongatni a vészharangot. A svéd nemzeti bank elnöke, Erik Thedéen arra figyelmeztetett, hogy negatív kihatással lehet az ország gazdasági növekedésére az egyre inkább elharapózó szervezett bűnözés. Thedéen szerint Svédország egyik legnagyobb előnye a lakosság és a hatóságok közötti bizalom volt, ám ezt most kihívás elé állíthatja az, ha a hatóságok nem tudnak megfelelően megküzdeni a bűnbandákkal.
Ez fenyegetést jelenthet Svédország növekedési potenciáljára. (…) Ha globálisan nézzük, ahol nincs bizalom, azok tipikusan nem nagy gazdasági növekedéssel rendelkező országok
– mondta a svéd jegybank elnöke.
Az IKEA-hoz kapcsolódó holding, az INGKA Group vezérigazgatója, Jesper Brodin arra figyelmeztetett, hogy „társadalmi földrengés” van Svédországban.
Egy nemrég készült felmérés szerint tízből nyolc svéd vállalat gondolja azt, hogy nehezebb lesz külföldi befektetéseket, munkaerőt és turistát vonzani az országba az elszabadult erőszak miatt.
A súlyos helyzet megoldásának két útja van: egyrészt rendőri és jogi, amely ugyan gyorsabban hoz eredményeket, viszont a problémák gyökerét nem kezeli; másrészt társadalmi, amely ugyan az alapokra irányul, de hosszú évtizedek alatt érik be. Természetesen a kettő kombinációja a leghatékonyabb.
A konzervatív kormány jelenleg elsősorban a probléma rendőri és jogi megoldására fókuszál. Kristersson miniszterelnök azt mondta, dán típusú büntetéseket akar bevezetni, arra utalva, hogy Dániában jóval szigorúbb törvények érvényesek a szervezett bűnözésre, melyekkel a másik skandináv ország sikeresen is lépett fel a bűnbandákkal szemben.
A svéd kormány intézkedései közé tartozik olyan zónák kialakítása, ahol a rendőrség akkor is megállíthat és megmotozhat bárkit, ha az illetőt nem gyanúsítja bűncselekmény elkövetésével vagy annak szándékával. Megduplázzák a súlyos fegyveres bűncselekményekre kiszabható minimális büntetési tételeket, a bírók pedig olyan utasítást kaptak, hogy az ítéletnél kevésbé vegyék tekintetbe a vádlott társadalmi körülményeit.
A radikális Svéd Demokraták még szigorúbb intézkedéseket követelnek, például már a 13 éves elkövetőkre felnőtt büntetési tételeket alkalmaznának, a baloldal viszont túlzónak találja még a mostani fellépést is. Erre a kormányfő úgy reagált:
Az ellenzék most úgy gondolja, hogy túl messzire megyünk és túl sokat teszünk. Egyáltalán nem osztom ezt a nézetet, ellenkezőleg, most a késlekedés veszélye fenyeget.
