Több mint 518 millió évvel ezelőtt egy nagyjából harminc centiméter hosszú élőlény uralta az óceánt: ez lehetett az egyik legnagyobb létező, úszó állat. Viszonylag hatalmas állkapcsa, hosszú csápjai és fodrozódó uszonyai félelmetes ellenséggé tették.
A Korea Polar Research Institute (KPRI) szakértőinek vezetésével egy nemzetközi tudóscsoport hivatalosan is elnevezte az új fajt Timorebestia koprii-nak: ennek első része latinul azt jelenti, hogy „rettenetes fenevad”.
A Timorebestia korának óriásai lehetett és közel állt a tápláléklánc csúcsához – mondta Jakob Vinther, a Bristoli Egyetem földkutatója a ScienceAlert online tudományos portál. – Ez egyenértékűvé teszi őket a kambrium időszakában a mai modern óceánok jelenlegi legjelentősebb ragadozóival, például a cápákkal és a fókákkal .
A faj felfedezése összesen tizenhárom Észak-Grönlandban talált fosszílián alapul. Egyes kövületek emésztőrendszerében a kutatók táplálékra utaló bizonyítékot találtak. Konkrétan kétkagylós ízeltlábúakra, az úgynevezett Isoxys-ra bukkantak.
A Timorebestia Koprii ma élő rokonait nyílféregként ismerjük, amelyek sok más, az óceánban úszó állathoz képest aprónak számítanak.
Mindazonáltal ezek a férgek még mindig fontos ragadozók a modern táplálékhálózatban és olyan alapvető zsákmányállatokkal táplálkoznak, mint a zooplankton.
Letaszították őket ökológiai trónjukról.
A nyílféreg őseinek fosszíliái egészen 538 millió évre nyúlnak vissza, ami több millió évvel idősebb, mint az ősi ízeltlábúak, például rovarok, pókok vagy rákfélék ismert kövületei.
Mind a nyílféreg, mind a primitívebb Timorebestia úszó ragadozók voltak– magyarázta Vinther. – Ezért feltételezhetjük, hogy minden valószínűség szerint ők voltak azok a ragadozók, amelyek az ízeltlábúak térhódítása előtt uralták az óceánokat.
Hozzátette: talán egy 10-15 millió évig tartó „dinasztiájuk” volt, mielőtt más, sikeresebb csoportok kiszorították volna őket.
A Science Advances folyóiratban publikált tanulmány szerint azonban nem ők voltak az egyetlen ragadozók ebben a korban, akiket letaszítottak ökológiai trónjukról.
Az élet gyors evolúciós diverzifikációja a kambriumi robbanás során drámaian átrendezte a táplálékhálózatot.
Néhány tudós azt gyanítja, hogy a „féregvilág” napjai alapozták meg ezt a kritikus fordulópontot. Egy 2016-os tanulmányban a szakértők például azzal érveltek, hogy az ősi vízi férgek által elért evolúciós áttörések, „beleértve az új stratégiákat, viselkedésmódokat és fiziológiákat”, növelték az óceáni ökoszisztémák sokféleségét, és „végső soron a prekambrium előhangját jelezték”.
A Timorebestia például fontos evolúciós lépés lehetett a belső állkapocs kialakulásában a ragadozók körében.
Az ősi nyílféregfélék – bár közeli rokonságban állnak a Timorebestia koprii-val – zsákmányukat nem szájukkal, hanem külső sörtéikkel fogták el.
