MH/MTI
2024. január 11. csütörtök. 23:09
A tizennégy tárcavezetőből nyolcan a jobboldalról érkeztek.
Az új kormányfő a TF1 kereskedelmi televízió híradójának vendégenként csütörtök este „cselekvést és eredményeket” ígért a franciáknak.
Az államfőhöz egyik legközelebb álló francia politikus, a 38 éves Stéphane Séjourné, aki korábban Emmanuel Macron tanácsadója is volt, Catherine Colonnát váltJa a francia diplomácia élén. A baloldali politikus a Reneszánsz nevű elnöki párt vezetője is, s ezt a tisztségét megtartja a kormányzati kinevezése mellett.
Az új kulturális miniszter Rachida Dati 2007-ben Nicolas Sarkozy győztes kampányának szóvivője volt, majd 2007 májusa és 2009 júniusa között vezette az igazságügyi tárcát. Ezt követően tíz évig európai parlamenti képviselő volt. Jelenleg Párizs 7. kerületének polgármestere, s a francia főváros baloldali polgármesterének, Anne Hidalgónak az egyik leghangosabb ellenzéki bírálója a Köztársaságiak fővárosi közgyűlési frakcióvezetőjeként.
Az 58 éves ellenzéki politikus korábban rendszeresen bírálta azon párttársait, akik csatlakoztak Emmanuel Macron kormányához. Közülük Gérald Darmanin maradt a belügyi, Bruno Le Maire pedig a gazdasági tárca élén.
A Köztársaságiak elnöke, Eric Ciotti bejelentette, hogy kizárja a pártból Rachida Datit, mert szerinte „a politikai családunkon kívül helyezte magát” azzal, hogy belépett a kormányba. „Mi az ellenzékhez tartozunk, sajnálattal vonjuk le a következtetéseket a döntéséből” – írta közleményében a jobbközép párt vezetője.
Az előző kormány igazságügyi minisztere, a korábbi sztárügyvéd Eric Dupond-Moretti, a védelmi miniszter Sébastien Lecornu és az agrárminiszter Marc Fesneau is megtarthatta a tárcáját.
Jobboldalról érkezett Catherine Vautrin, aki Jacques Chirac elnöksége idején (1995-2007) több miniszteri posztot is betöltött. Mostantól az összevont munkaügyi, egészségügyi és szolidaritási tárcát vezeti.
Az oktatási tárca irányítását Gabriel Attaltól a párizsi olimpia szervezéséért és lebonyolításáért felelős sportminiszter, Amélie Oudéa-Castéra veszi át, megtartva korábbi tisztségét is.
A kormányátalakítást a heves parlamenti vitát kiváltó bevándorlási törvény elfogadását követően és a júniusi európai parlamenti (EP) választások előtt az államfő azért kezdeményezte, hogy új lendületet adni második mandátumának, amelynek végén, 2027-ben, Emmanuel Macron az alkotmány szerint nem jelöltetheti magát elnöknek harmadik alkalommal. A kormánypártnak és centrista szövetségeseinek nincs abszolút többsége a nemzetgyűlésben, a háromosztatú képviselőházban egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a törvénytervezetek elfogadása, a felmérések eközben pedig a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés győzelmét jelzik az EP-választásokon.
Az új kormány péntek délelőtt tartja első ülését.
