Magyar Tibor
2024. január 12. péntek. 6:00
Ló, kutya vagy éppen macska. Egyre több kiskedvenc közelségéről bizonyosodik be, hogy milyen hatással van a szervezetünkre. Egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk a macskák dorombolásának szervezetünkre gyakorolt hatásáról. De nem csak a cicák hatnak az emberekre.
Az állatterápia két módszerét különböztetjük meg: az állatasszisztált aktivitást, illetve az állatasszisztált terápiát.
Az állatasszisztált aktivitás során nem feltétlenül szükséges a szakemberek közreműködése. Az állatok, többnyire kutyák segítségével végzett terápia célja a foglalkozásban részt vevők életminőségének, életkedvének, hangulatának javítása, a fizikai és szellemi aktivitásuk növelése.
Az állatasszisztált terápia szakmai protokoll alapján, szakemberek közreműködésével történik. Célja a páciensek fizikai, érzelmi, szociális, kognitív funkcióinak javítása valamely, bizonyos kritériumokat teljesítő állat segítségével. A beteg a terápiás csapat segítségével alakít ki kapcsolatot az állattal (ez lehet simogatás, etetés, sétáltatás), s ennek a hatására megváltozó állapotát kontrollcsoportokhoz vagy saját, a terápia megkezdése előtti állapotához viszonyítva értékelik.
Az állatasszisztált terápiás foglalkozás lehet rendszeres látogatásokon alapuló, illetve az állat állandó jelenlétére alapozott terápia is.
Az állatokkal való kapcsolat jótékony hatása sokrétű: a lovaglás például nemcsak a mozgáskoordinációt javítja, hanem ritmikusságának köszönhetően a beszédzavarok kezelésénél is hasznát veszik. A kutyák különösen sokoldalú terápiás hatást fejtenek ki, mivel képesek a testbeszéd felismerésére, érzékenyek a szemkontaktusra, a gesztusokra, a figyelemre, így a beszélni nem tudó gyermekekkel is képesek kommunikálni, illetve játékosságukkal, elevenségükkel mozgásra ösztönöznek.
A vizsgálatok kimutatták, hogy az állatok jelenléte a stresszmutatók – kortizolszint, vérnyomás, pulzusszám – csökkenését eredményezi, normalizálható a légzésszám is, sőt az állatok jelenlétében a fájdalomérzet is csökken. Bizonyos vizsgálatok szerint az állatterápia javítja a gyermekek immunrendszerének működését is. Más kutatások azt találták, hogy a cukorbetegség is jobban kezelhetővé válhat, illetve szerepe lehet a szövődmények megelőzésében.
Az állatoknak szorongáscsökkentő hatásuk is van, amelyet a súlyos betegek kórházi, műtét körüli ellátásában egyes külföldi egészségügyi intézmények előszeretettel ki is használnak. A velük töltött idő enyhíti az egyedül élő emberek magányát, segít a rossz közérzet, a lehangoltság leküzdésében. Az emberek pszichés jólléte szempontjából fontos a feltétlen elfogadás, a követelések nélküli szeretet, amelyet egy állat meg tud adni, hiszen például egy kutya a teljesítményétől függetlenül örül a gazdája hazajövetelének. Képes az érzelmek felismerésére, és az ennek megfelelő együttérzésre, ezért olyan társaságot tud nyújtani, amely csökkenti a magányérzetet.
Az emberek sokkal könnyebben kapcsolatba lépnek egy állattal, mint egy másik emberrel. A velük való kapcsolat minden kockázattól és elvárástól mentes, a kapcsolatteremtést az IQ sem befolyásolja, amely különösen a mentálisan sérült vagy súlyos pszichiátriai betegek kezelésében előnyös. Az Alzheimer-kórban szenvedő idősekre is általános idegnyugtató hatásuk van, szociális interakcióikat jelentősen javítják.
Egy állat hatására az emberek nyitottabbá válnak, nő az önbecsülésük, a függetlenség iránti igényük, a felelősségérzetük, biztonságérzetük. Az elesettek is átélhetik a valakiről való gondoskodás érzését, amely segíthet a depresszió megelőzésében.
A gyógyítás mellett a gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők számára is segítséget nyújt egy-egy kisállat, mivel folytonos figyelme és szeretete, s a róla való gondoskodás lelki feltöltődést, energiát adhat számukra.
