Az elmúlt évtizedekben fokozatosan nőtt a gyulladásos bélbetegségekben, ezen belül is a Crohn-betegségben szenvedő betegek száma. Csak a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gasztroenterológiai Klinikáján mintegy ezerötszáz ilyen pácienst kezelnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyulladásos bélbetegségben – elsősorban Crohn-betegségben – szenvedők 30–40 százalékánál alakul ki végbéltáji gyulladás, ezen belül is meghatározó a végbéltáji sipoly jelenléte, amely jelentősen befolyásolja az életminőséget – olvasható a Debreceni Egyetem közleményében.
„Önmagában egy végbéltáji sipoly váladékozással – a potenciálisan súlyos anatómiai szövődményeken túl – lelkileg is jelentős terhet jelent, amely kedvezőtlen hatással van a beteg mindennapjaira. Az elváltozás jellege, elhelyezkedése miatt a páciensek gyakran későn fordulnak orvoshoz, és emiatt nagyobb eséllyel alakulnak ki szövődmények. A kezelés hatékonyságának növelése érdekében a konzervatív kezelés mellett, azzal összehangolva fontosak a különböző sebészi megoldások. Ilyen szempontból kiemelt helyet foglal el a mesenchimalis őssejt beültetése” – ismertette Papp Mária egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gasztroenterológiai Klinika igazgatója.
Nyár óta érhető el az őssejtterápia
Tavaly nyáron vezették be az őssejtterápiát a végbéltáji sipoly kezelésére a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinikán. Az eljárással akár a teljes gyógyulás is elérhető, amelyre eddig más terápiával nem volt lehetőség. A Gasztroenterológiai Klinikán gondozott betegeket a Sebészeti Klinika proktológiai szakrendelésére irányítják, ahol – amennyiben beigazolódik a fisztula – megvizsgálják, hogy a beteg megfelel-e az őssejtterápia elvégzéséhez szükséges szigorú kritériumoknak. Feltétel egyebek mellett, hogy a páciens előzetesen legalább hat hónapig biológiai terápiát kapjon. Meghatározott továbbá, hogy milyen lehet a sipolyjárat, hiszen a kezelés kivitelezhetőségét ez is befolyásolja.
„Az elmúlt 10–15 évben sebészetileg annyi lehetőség volt, hogy a sipolyjáratokat takarították vagy fonalakat, úgynevezett setonokat fűztek bele, hogy ezek tartsák tisztán, végleges gyógyulásra azonban nem volt esély. Az őssejtterápia óriási előrelépést jelent, ezzel egy olyan lehetőség nyílt meg, amellyel meg tudjuk gyógyítani a betegeket. Amennyiben a szigorú kritériumrendszer alapján alkalmas a páciens a kezelésre, akkor a gyógyulási arány mintegy negyvenöt-ötven százalékra tehető” – magyarázta hozzá Kolozsi Péter, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika proktológiai munkacsoportjának vezetője.
