Nagyon elszaporodtak mostanában azok a szépészeti beavatkozások, amelyeket nem orvos végez, miközben egy tavaly nyáron született jogszabály kimondja, hogy egészségügyi ellátásnak számít a szépészeti beavatkozás bármilyen formája, így az orvosi végzettséghez kötött. Azt is mondhatnám egyszerűbben, hogy cipőt a cipőboltból, botoxinjekciót pedig az orvostól kérjünk – mondta a Ripostnak Wikonkál Norbert.
A Magyar Dermatológiai Társulat elnöke szerint a felvilágosításnak óriási szerepe van, mert sokan bizonyára nem is tudják, hogy mekkora kockázatot vállalnak azzal, hogy egy kozmetikában vagy éppen egy tetoválószalonban végeznek el rajtuk valamilyen invazív esztétikai beavatkozást.
Lehet, hogy ezek a dolgok valakinek egyszerűnek tűnnek, hiszen csak egy pár injekciót kell beadni sok esetben, ám ha bármi baj van, ezek az emberek nem tudnak segíteni a vendégeiknek – hangsúlyozta a professzor.
Az orvoslásban az a szabály, hogy mindenki csak olyan beavatkozást végezhet, amelynek a szövődményei elhárítására is képes. A különféle orvos-esztétikai, szépészeti beavatkozásokat orvosi végzettség nélkül végző emberek úgynevezett esztétikai specialistáknak vallják magukat, ám ilyen végzettség Magyarországon nincs – tette hozzá az elnök.
A szakember elmondása szerint nagyon komoly károkat is okozhat a botox, illetve a különféle feltöltések.
Még vakságot is előidézhet, ha az anyag az érbe jut – emelte ki a professzor, aki szerint, mivel nincs a beavatkozás mögött biztosítás, rendelői háttér, az eredeti ár kétharmadáért, feléért is elvégzik ezeket a kezeléseket.
Wikonkál Norbert megemlítette azt is, hogy ilyen fajta kártérítési ügyek Magyarországon nem igazán jelennek meg, míg például Amerikában horrorisztikus összegű kártérítési pénzeket ítélnek meg egy-egy ilyen ügyben, így ott nem is nagyon fordul elő hasonló.
Kérdésünkre, hogy Magyarországon is indulhatnak-e majd tömegével ilyen kártérítési perek, Wikonkál Norbert annyit mondott, hogy orvosként erre nem tud válaszolni, ám arról említést tett, hogy milyen nagyságrendben jelentkeznek csak náluk egészségileg megkárosított emberek.
Mi ilyenkor nem mérlegelhetjük, hogy miért került valaki ilyen helyzetbe, kötelességünk segíteni. Mindez magánellátás keretében történik, ami aztán az állami egészségügyben folytatódik, de szerencsére az esetek nagy részében van segítség – emelte ki az elnök.
Mivel a kozmetikák és a tetoválószalonok nem tartoznak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ alá, így eljárást sem tudnak ellenük indítani a professzor elmondása szerint.
A Magyar Dermatológiai Társulat elnöke még egy érdekességet említett a téma kapcsán.
Egy magára valamit is adó gyártó ezeket a termékeket csak orvosnak adja el, hiszen semmilyen módon nem szeretné, ha a neve összefüggésbe kerülne egy elrontott vagy egészségkárosodást okozó beavatkozással. Ám ma már az internetről nagyon sok termék beszerezhető, amelynek minősége sok esetben kétséges – mondta Wikonkál Norbert, aki arról is beszélt, hogy általában milyen gyakran kerül sor ilyen szépészeti beavatkozásokra.
A botoxnak például nagyjából 3–6 hónapig tart a hatása, utána átstrukturálódik az izomműködés, és az agyunk leszokik arról, hogy az adott izmot használja. Így később már fél-egy évente is elég elvégezni a beavatkozást – fogalmazott az elnök, aki szerint ők csak annyit tudnak tenni, hogy a figyelemfelhíváson kívül jogkövető magatartásra biztatnak mindenkit.
