Itt is, mint a Balaton környékén bárhol, eszünkbe juthat Lipták Gábor, a kitűnő író, aki fél évszázaddal ezelőtt összegyűjtötte és közreadta a Balatoni regéket és mondákat.
De ugyanígy megidézhetjük Fekete Istvánt is, nevezetes ifjúsági regényével, A Koppányi aga testamentumával. Ezen a vidéken játszódik a történet.
A víz fölé magasodó Fonyód sok-sok történetet tud. Látta a rómaiakat, a besenyőket, a honfoglaló magyarokat, a tatárokat, a törököket, látta a labancokat és a kurucokat, átfutottak a kettős kúp alakú hegyen 1848 szabadságharcosai. 1914-ben itt csikorogtak az 1896-ban elindított Kaposvár-Fonyód vasútvonal hadiszerelvényei, és vitték Doberdóba meghalni a somogyi bakák ezreit. Ugyanígy láthatta Fonyód hegye a Balaton fölötti óriási német-szovjet légi csatát a második világháború végén, melynek áldozatai közül sokan repülőgépeikkel együtt máig a Balaton iszapjában rejtőznek. A megszálló szovjet birodalom, miként a korábbiak közül egy sem, nem tudta széttörni azt a harmóniát, amit ez a település születése óta, azaz évezredeken át megőrzött. Amit elődeik felépítettek, megépítettek, azt megtartotta ez a város.
A fonyódi hullámtörő kőgátat Scholtz Gyula tervezte. A Balaton part leghosszabb, 464 méteres mólója a szemközti Gulács hegyre mutat. A kikötői Zenepagoda, a Millecentenáriumi Park és a Díszkút szintén az ezredforduló környékén épült, a boldog békeidőknek mondott korszak nyugalmat sugalló stíluselemeivel.
A Balaton túlpartja, tanúhegyek
Fotó: A szerző felvétele
A 20. század végi magyar irodalom jelese volt Fodor András, Kaposvárott élt költő, aki minden nyarát Fonyódon töltötte. Itt, a városi strandon 1997-ben érte a halál. Csodaszép balatoni verseiben és sokak által rettegett naplójában – a magyar művészeti élet minden szereplőjéről mindig, mindent feljegyzett, ez sokaknak igen kellemetlen volt-lehetett – azonban tovább él. A híres napló a költő halála után két kötetben megjelent. Nagy érdeklődés és felzúdulás kísérte. Aztán a világ rendjének megfelelően ez is elmúlt.
A Fácánosi palánkvár egyedülálló műemlékünk. A nyaranta rendezett hadijátékok az egykori várkapitány, Palonai Magyar Bálint hőstetteit idézik.
A Lenke utcában találjuk meg Fonyód egyetlen népi műemlék épületét, a 200 éves Présház éttermet.
A város katolikus temploma, a Nagyboldogasszony templom, 1902-ben készült el, majd a század húszas éveiben nyerte el ma ismert formáját. Különleges, olaszos, a szecesszió és az art deco stíluselemeit megmutató, vidám templomba járhatnak a fonyódiak.
A fonyódi kettős kúp egyike a Várhegy, a másik a Sipos-hegy, melynek tetejéről tiszta időben teljes hosszában látható a Balaton. Cholnoky Jenő a földrajztudományok és a Balatonkutatás nemzetközileg is jegyzett tudósa így írt erről: „Maga a Fonyódi hegy valóságos kis múzeuma a Balaton történetének, s minden tekintetben megérdemli a részletes megtekintést. Egyúttal a Balaton környékének egyik leggyönyörűbb üdülőhelye, s talán innen a legszebb a Tapolcai-medence vulkáncsoportjának képe. Ilyen tájképet nemigen látni többet Európában!” Talán szabatosabban fogalmazott volna a jeles professzor testvére, Cholnoky Viktor, a modern magyar novellairodalom jelentős alakja, aki újságíróként kereste kenyerét a Veszprémi Hírlapnál, majd a Balatoni Hírlap szerkesztőjeként dolgozott. Történeteit olvasván kortársai felismerték nagy tehetségét. Mesemondó képességét Jókai Móréhoz hasonlították, Krúdy Gyula és Kosztolányi Dezső elragadtatással nyilatkozott róla.
