A bevezetőben feltett kérdésre a válasz természetesen az, hogy pénzt. De kezdjük az elején: „speciális katonai művelet” ide vagy oda, Oroszország 140 milliós piac, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP növekszik, a háztartások egy főre jutó éves jövedelme szintén – 2022 decemberében elérte a 7873 USD-t, szemben a 2021-es, 6566 USD értékkel. Következésképpen az oroszoknak az infláció ellenére is van miből vásárolniuk.
2022. február 24. után a nyugati cégek három stratégia közül választhattak attól függően, hogy mennyire engedtek a nyomásgyakorlásnak, és miként érintette a működésüket a futószalagon „gyártott” szankciók sorozata. Természetesen akik a kivonulást választották, jellemzően erkölcsi megfontolásokkal indokolták a döntésüket, akik pedig maradtak, különböző magyarázatokkal álltak elő.
Tény, hogy van mivel takarózni, hiszen a Kreml előírása szerint 2023-tól az országot elhagyó külföldi vállalatoknak 50 százalékos kedvezménnyel kell eladniuk az eszközeiket az orosz vásárlóknak, és a tranzakciós érték legalább 10 százalékának megfelelő kilépési díjat számítanak fel nekik. Vagyis aki nem lépett gyorsan, tavaly már csúnyán ráfizetett volna, ha ezt megteszi.
A maradók egy része különböző mértékű önkorlátozást vezetett be, például nem bővíti a portfólióját, törölte a tervbe vett fejlesztéseket, esetleg a minimumra szorította vissza az üzleti tevékenységét.
De a Yale Egyetem szerint több mint 200 olyan multi van, amely úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Ezek között van 15 amerikai, 20 német, ugyanennyi francia és 10 japán, valamint 5 brit vállalat, hogy a többit ne említsük. Az ismertebb márkanevek: Ariston, Auchan, Braun, Benetton, Calzedonia, Diesel, Globus, Kawasaki, Lacoste, Liebherr, Makita, Mitsubishi, Raiffeisen, Siemens, TEPCO, Tupperware, UniCredit, Yamaha, Zepter…
Az önkorlátozók, akik tehát szintén „feketelistások”, névsora ugyancsak impozáns: Airbus, AstraZeneca, Bacardi, Barilla, Bayer, Bosch, Burger King, Campari, Carlsberg, Coca-Cola, Delonghi, Ferrero, General Electric, Giorgio Armani, Herz, Hilton, HiPP, HSBC, ING Bank, Johnson & Johnson, Kellogg, Mars, Metro, Mondelez, Novartis, OMV, PepsiCo, Pizer, Philip Morris, Philips, Procter & Gamble, Red Bull, Sanofi, STHIL, Tom Taylor, Toshiba, Toyota, Unilever, Yves Rocher…
Ami a számokat illeti: a több mint 300-ból 45 amerikai, 18 német, 11 francia és 6 brit, valamint 5 japán. És különösen pikáns, hogy bizonyos lengyel és balti vállalatok is a maradás mellett döntöttek.
Mindezek jelentős bevételt generálnak az orosz kincstárnak. Ezt jelezi a The Moscow Times egyik tavaly októberi cikke is, amelynek pikírt címe szerint „a nyugati cégek 2023-ban is uralják az orosz piacot”.
A Forbes orosz kiadásában pedig arról írtak, hogy az 50 legnagyobb külföldi vállalat közül a legtöbb, szám szerint nyolc továbbra is amerikai (2022-ben még tízen voltak). A legutóbbi rangsorban a kínaiak feljöttek a második helyre, beelőzve Németországot, amely így Franciaországgal és Törökországgal osztozott a harmadik helyen öt-öt vállalattal.
Az eredmény szerinti top 10-be befért a Philip Morris, a PepsiCo, az Auchan, a Mars és a Nestlé. Együttesen csaknem 1400 milliárd rubelt, azaz körülbelül 5600 milliárd forintot hoztak össze. Ennyiér csak-csak el lehet viselni valahogy, ha rásütik a menedzsmentre, hogy nem elég szolidáris az ukránokkal.
