Egy kész turista paradicsom lett Skócia, hiszen mindenki a Loch Ness-i szörnyet szeretné látni. A becslések szerint 0,6 méter és 5 méter közötti hosszú nyakú lény egy dinoszaurusz lehet. Tavaly októberében ismételten körbejárta a sajtót egy kép, amin a készítője szerint a tavi szörny látható.
Objektum doboz
„Nagyon szeretünk hallani a Nessie-vel való találkozásokról. Ez egy olyan jelenség, amely több mint 1000 szemtanú beszámolójával és feljegyzett észleléssel büszkélkedhet, sok megmagyarázhatatlan bizonyíték mellett.” – mondta Paul Nixon, a Loch Ness Centre vezérigazgatója.
Maga a tó is nagyon különleges. Loch Ness-ben több víz van, mint Anglia és Wales összes tavában együttvéve. Legmélyebb pontja 230 méter. Érdekesség még, hogy a tó sosem fagy be, akármilyen hideg is legyen.
Lakója évezredek óta lázban tartja a helyieket és a turistákat egyaránt. Akár létezik akár nem, a gazdaságnak nagyon jót tesz. Egy lelkes Nessie rajongó megpróbálta összesíteni mennyi hasznot is hoz a nem látható látványosság az országnak. 2018-ban 54 millió dollárra becsülték ezt az összeget, ami évről évre egy csak nő. Egyes becslések szerint a misztikus lénynek köszönhetően évente egy millió turista látogat el Skóciába. De van olyan szenvedélyes rajongó, aki az életét is a szörny köré építette fel és 1991-ben oda is költözött. A szörnyvadász elhivatottságával a Guinnes rekordok könyvébe is bekerült.
Első írásos emléke Kr. u 7. században egy legendában található, amiben a tó környékén emberekkel találkozó szörnyről olvashatunk.
A köztudatban 1933-ban jelent meg újra, amikor többször is látni vélték. A tó környékén autózó házaspár egy különleges, hosszú, hullámzó nyakú lényről számolt be, amely nem messze az autójuktól, dülöngélő mozgással haladt keresztül az úttesten. Ezután lavinaként záporoztak a hírek. A ’30-as években volt olyan év, amikor húsz jelenésről is érkezett jelentés. A következő termékeny év 2017 volt, amikor nyolcszor is látni vélték Nessiet.
1934-ben kép is megjelent a lényről, ám később kiderült, hogy ez csak egy hamisítvány volt.
1940-től a sajtóban is egyre többször felbukkant a titokzatos lény. Először valamiféle „halszörnynek”, majd „tengeri kígyónak”, illetve „sárkánynak” nevezték, végül megállapodtak a „szörny” kifejezésben.
A Loch Ness-i szörny számtalan kérdést felvet. Egyes feltevések szerint egy kihalt dinoszaurusz faj utolsó példánya lehet, de ez nem ad magyarázatot arra, hogy hogyan élhet évezredek óta. A tudósok szerint a tó nem elég nagy, hogy egy egész család megéljen benne, így a szaporodás sem valószínű. Vannak olyan elméletek, amelyek szerint a tó összeköttetésben áll az óceánnal, aminek fenekén élhet ez az őslény, ahol több egyed is elférne, de ez az elmélet sem bizonyítható.
Skóciában körülbelül 500 édesvizű tó van. Ezek közül háromban vélték eddig látni Nessiet. Érdekes, hogy mind a három tavat fenyőfák vesznek körül, ami egy magyarázattal szolgálhat.
Az erdeifenyő-elmélet szerint ezek a fák jóval több gyantát termelnek, mint a többi fenyőfajta. Amikor egy erdeifenyő elpusztul és beleesik a tóba, lemerül a tó fenékre és elkezdi kiereszteni a gyantáját. A gyanta az elpusztult fatörzs oldalán marad odaragadva, és a bomló fában keletkező gázokat nem engedi eltávozni. Az így csapdába esett gáz hólyagokat képez a fa törzsén. Ahogy a hólyagok egyre nagyobbak lesznek, felhajtóerejük elég lesz ahhoz, hogy a fatörzset a felszín felé emeljék. A víz nyomása a tó fenekén nagyobb, mint a felszín közelében, így a hólyagokra ható nyomás is folyamatosan csökken, ahogy a fatörzs felfelé halad. Mivel a gázok térfogata a nyomás csökkentésének hatására megnövekszik, a hólyagok is megnövekednek. Minél nagyobbra nőnek a hólyagok, annál nagyobb az általuk kifejtett emelő hatás, ezért a fa egyre gyorsabban emelkedik felfelé. Végül a hólyagok szétrobbannak, a fatörzs pedig gyorsan visszasüllyed a tó fenekére. Időnként ez a jelenség egy-egy fatörzset akár a tó felszínéig is felemelhet, így a tóból kiemelkedő, majd gyorsan visszabukó, furcsára felfúvódott fatörzseket nézik az emberek szörnyfejeknek.
Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az előző év elején az elmúlt 50 év legnagyobb kutatását indították el a mitikus fenevad után, hogy kiderítsék, valóban létezik-e a lény. Akár létezik a Loch Ness-i szörny, akár nem Skóciának jót tesz. Sokan szentelik életüket a misztikus állat vizsgálatának és keresésének. A technológia fejlődésével nem kizárt, hogy egyszer választ kapunk az összes kérdésre. Addig maradnak a jelenések, a furcsa fotók és a turista dömping.
