A Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karának régészei egy jellegzetes, Kr. u. 8. századi bronz övcsattot tártak fel Lány u Břeclavi közelében, körülbelül 60 kilométerre délkeletre Brünntől. A díszes csaton egy békaszerű lényt felfaló kígyó látható, ami egy eddig nem ismert pogány kultuszhoz kötődik – írja az egyetem közleménye.
Ez a motívum nem egyszerűen egy ritka lelet, hanem a világteremtés mítoszainak egyik alapvető kozmogonikus motívuma a különböző kultúrákban. A kígyó-béka kapcsolat különösen a termékenységi kultusz gyakorlataival hozható összefüggésbe. A felfedezés azért is bír kiemelt jelentőséggel, mivel Közép-Európa különböző részein, például Németországban, Magyarországon és Csehországban – egymástól tehát több száz kilométerre találtak ilyen azonos motívummal rendelkező műtárgyakat. Ezek a leletek így egy korábban ismeretlen, de kiterjedt pogány kultusz létezésére utalnak, amely a korai középkorban, még a kereszténység elterjedése előtt sokféle népességet kötött össze.
Jiří Macháček, a Masaryk Egyetem Régészeti és Muzeológiai Tanszékének vezetője minderről így nyilatkozott:
„A békát felfaló kígyó motívumával rendelkező öv felfedezését eleinte egyedülállónak tartották. Azonban a közel azonos tárgyak későbbi felfedezése Közép-Európa más részein arra késztetett bennünket, hogy ráébredjünk, hogy egy pogány kultuszt vizsgálunk, amely a kora középkorban különböző régiókat kapcsolt össze.”
A lányi műtárgyat a Közép-Európában a Kr. u. 7. és 8. században gyártott avar övszerelvények közé sorolják – ezek a veretek az avarok, a Kárpát-medencében megtelepedett nomád csoport öltözékét díszítették. Később ezt a divatot átvették a szomszédos népek, köztük a szlávok is.
A lányi övszerelvények és hasonló díszek elemzéséhez a kutatók olyan fejlett módszereket alkalmaztak, mint a röntgenfluoreszcencia analízis (EDXRF), a pásztázó elektronmikroszkópia (SEM), az ólomizotóp-analízis és a 3D digitális morfometria. Mindezek alapján ezeknek a bronzszerelvényeknek a többségét eredetileg erősen aranyozták, és viaszos öntési módszerrel állították elő. A bronzötvözetben található ólomizotópok kémiai elemzése alapján pedig a szerevényekhez használt réz egy közös forrásból származik: a hazánk és Szlovákia területén található Gömör–Szepesi-érchegységből.
