Korábban a német média azt állította, hogy Berlin felkészül az Oroszországgal való ellenségeskedésre, amely előrejelzése szerint már 2025 nyarán bekövetkezhet. Moszkva álhírként elutasította és spekulációnak nevezte az állításokat.
Kallas miniszterelnök elmondta, hogy az észt hírszerző szolgálat, a VLA három-ötéves időtávot jósolt, megjegyezve, hogy ez „nagyban függ attól, hogyan kezeljük egységünket, és hogyan tartjuk meg az Ukrajnával kapcsolatos álláspontunkat”.
„Amit Oroszország akar, az egy szünet, és ez a szünet arra szolgál, hogy összegyűjtse erőforrásait és erejét. A gyengeség agresszorokat provokál, így a gyengeség provokálja Oroszországot” – mondta a brit lapnak.
Ebben a hónapban az Oroszországgal közös határon fekvő volt szovjet állam 1,2 milliárd euró támogatást ígért Ukrajnának 2027-ig. A múlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Észtországban, valamint Lettországban és Litvániában tett körutat.
Az ukrán kormány évek óta azt állítja, hogy az Oroszországgal folytatott harcát Európa védelmében vívja, és azt állítja, hogy osztja Ukrajna demokratikus értékeit.
Joe Biden amerikai elnök azt állította, hogy Moszkva Ukrajna legyőzése után megtámadhat egy NATO-országot, amikor a múlt hónapban a kongresszus republikánus ellenzékének a kijevi háborús erőfeszítések további finanszírozása mellett érvelt. Egy ilyen forgatókönyv esetén az amerikaiaknak meg kell védeniük az európaiakat – hangsúlyozta, de nem sikerült meggyőznie a szkeptikus törvényhozókat.
Az ukrán kormánynak nehezebben sikerült nyugati segítséget szereznie, amióta tavaly az orosz erők elleni ellentámadásra tett kísérletei nem hoztak áttörést. Az amerikai jogalkotási patthelyzetet tetézi, hogy az EU Magyarország tiltakozása miatt nem tudott forrást biztosítani Kijevnek. A két javasolt csomag teljes összege több mint 110 milliárd dollár.
Moszkva cáfolta a nyugati állításokat, miszerint a Kijevvel folytatott konfliktusa imperialista jellegű és területi hódításra irányul. Az orosz vezetés szerint az Egyesült Államok és szövetségesei saját szóbeli ígéreteiket megszegve és az orosz tiltakozás ellenére a NATO európai bővítésével fokozták a feszültséget az orosz határnál.
A NATO ígérete, hogy végül majd fel fogja venni Ukrajnát, és az ebbe az irányba tett gyakorlati lépések a 2014-es kijevi fegyveres puccsot követően elfogadhatatlan fenyegetést jelentettek az orosz nemzetbiztonságra – jelentették ki moszkvai tisztviselők.
A Bild című bulvárlapban vasárnap megjelent, a német előkészületekről szóló beszámolója egy állítólagos titkos védelmi minisztériumi dokumentumon alapult, amely részletezte, hogyan alakulhatna ki egy esetleges közvetlen NATO-konfrontáció Oroszországgal. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő hétfőn gúnyolódott az előrejelzésen, horoszkóp-előrejelzéshez hasonlítva azt, míg a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az álhírnek tűnik.
