A nagy teljesítményű teleszkóp képes észlelni a gammasugarakat, amelyek hatalmas energiájú fénykitörések, több ezer- és százmilliárdszor nagyobbak, mint amekkorát a szemünk lát. Gyakran csillagok robbanásakor vagy nukleáris robbanáskor keletkeznek. Az alternatív jelre akkor bukkantak rá a tudósok, amikor valami egészen mást kerestek.
Ez egy teljesen véletlenszerű felfedezés – magyarázta Alexander Kashlinsky, a Marylandi Egyetem és a NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutatója.
Az első atomok létrehozásához az egyik legrégebbi gammasugárzási jellemzőt kutatták, amelyet kozmikus mikrohullámú háttérnek vagy CMB-nek neveznek. A CMB dipólusos szerkezetű, ahol az egyik vége forróbb és forgalmasabb, mint a másik. A legtöbb csillagász úgy gondolja, hogy a Naprendszerünk mozgása hozza létre ezt a szerkezetet.
A várt találat helyett azonban a kutatók egy hasonló irányból érkező és csaknem azonos nagyságú jelet detektáltak, amely az általuk valaha észlelt, legenergikusabb kozmikus részecskék közé tartozott.
Úgy gondolják, hogy a felfedezés összefügghet egy kozmikus gammasugárzással, amelyet az argentin Pierre Auger Obszervatórium figyelt meg még 2017-ben.
A csillagászok úgy vélik, hogy a két jelenség egyetlen azonosítatlan forrásból származhat, mivel szerkezetük nagyon hasonlít egymásra. A szakértők vagy a forrás beazonosításával, vagy alternatív magyarázat keresésével szeretnének pontot tenni a rejtély végére.
A NASA váratlan felfedezése segíthet a csillagászoknak megerősíteni vagy megkérdőjelezni a dipólus szerkezetének kialakulásával kapcsolatos elképzeléseket.
A CMB-dipólus méretével és irányával kapcsolatos ellentmondás bepillantást engedhet a nagyon korai világegyetemben zajló fizikai folyamatokba, esetleg egészen addig a korszakig, amikor az univerzum még a másodperc billiomodrészénél is fiatalabb volt – mondta Fernando Atrio-Barandela, a The Astrophysical Journal Letters című szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
