Él Gyulán egy bájos édesanya, aki hatalmas kék szemeivel és hullámos, szőke hajával igazán emlékeztet az egykori hercegnőre. Mindketten júliusban születtek, mindketten fiús édesanyák, mindkettőjük mosolya mögött súlyos fájdalmak húzódnak meg, de ami a legfontosabb, mindkettejük életében a szeretet és az emberek segítése a legnagyobb hajtóerő.
Sok kislány ábrándozik arról, hogy egyszer rózsaszín ruhás hercegnőként élhet egy díszes palotában. Barbit viszont sosem érdekelte ez a romantikus mesevilág. Sokkal jobban vonzotta maga Anglia és a királyi család történetei. Ahogy a kedves vonásait nézem és megható emlékeit hallgatom, egyre erősebb bennem a benyomás, hogy valóban, kívül-belül olyan, mint Diana hercegnő volt. A Kunszentmiklósról származó nő csak nemrégiben került közel a világszerte imádott hölgy mítoszához. Egy álommal indult minden.
– Körülbelül fél éve volt egy különös álmom – idézi fel Barbara a Fanny magazinnak. – Egymás mellett ültünk, én és a hercegnő. Elmondta, hogy mit szeretett volna megvalósítani, míg élt. Hogy arra vágyott volna, hogy a hatalom helyét vegye át a szeretet. Szerette volna megmutatni az embereknek, hogy a gyűlölködés nem visz előre, hanem az, ha megsegítjük egymást. A végén pedig megfogta a kezem és azt mondta: meg tudod csinálni, képes vagy rá. Tudom, hogy furcsán hangzik ez az egész, sokáig nem is mertem elmondani senkinek. Azóta ezen töprengek, hogy miért volt ez az álom és miért pont vele, mit is jelent valójában. Közben pedig belevetettem magam életének tanulmányozásába, mindent tudni akartam róla. Szerintem nem azért írta be magát a történelembe, mert hercegné volt, hanem azért, amit az emberekért tett: odafigyelt olyanokra, akiknek szükségük volt rá és minden cselekedetét a szeretet vezérelte. Egy interjúban meg is kérdezték tőle, hogy leszel-e királyné?! Ő pedig azt felelte, hogy nem akar a nép királynéja lenni, ő az emberek szívében szeretne királynő maradni.
„Az tesz boldoggá, ha adhatok az embereknek”
Barbara sok mindennel foglalkozott élete során, jelenleg egy iskolában dolgozik, mellette a Kunszentmiklósi Kék Hold Együttesben énekel, pár hónapja pedig hivatalosan is Diana hercegnő-hasonmás lett.
– Amióta beleástam magam az életébe, azóta többen mondták, hogy hasonlít rá a külsőm – meséli. – A vonaton egy idegen hölgy rám nézett, és leszólított emiatt. Egy ismerősöm, aki a tévében épp látta a hercegnőt, szintén azt mondta, hogy nagyon emlékeztetek rá. Egyébként én is az elegáns ruhákat szeretem, sosem követtem a divatot. Szolid sminket használok, akárcsak ő. Ha lenne egy időgépem, nagyon szívesen visszautaznék a 60-as, 70-es, 80-as évekbe. Természetesen én is látom a külső jegyekben a hasonlóságot, de gondolkodásban még inkább. Kislány korom óta kicsit különc vagyok. Mindig az olyan emberek társaságát kerestem, akik egy kicsit ki voltak rekesztve, akiknek nagyobb szükségük volt a figyelemre. Diákkoromban is mindig megkaptam: Barbi, te olyan régi gondolkodású vagy. Engem az tesz boldoggá, hogy ha adhatok az embereknek, egy jó szót, egy mosolyt. Nemrég az iskolában, ahol dolgozom, láttam a folyosón sírni egy kislányt. Odamentem, megkérdeztem: mi baj? Elmondta, hogy csúfolta az egyik fiú, mindig bántja, és már nagyon elege van az egészből. Szépen megnyugtattam, és elmagyaráztam neki, hogy az, hogy csúfolja, őt minősíti. A végén elmosolyodott, megköszönte, és megölelt.
Objektum doboz
