Január 8-án, hétfőn indult útnak a Peregrine Holdra szálló egység, amelynek fedélzetén egy magyar időkapszula is helyet kapott – benne az Aranycsapat történetével és magyar tudósok munkásságával.
A NASA támogatásával épített Peregrine-t 50 perccel a start után sikerült Hold felé tartó pályára állítani. A Peregrine gyártója, a pittsburgh-i Astrobotic azonban később rossz hírt közölt: egy műszaki hiba miatt elfolyt a hajtómű üzemanyagának jelentős része, nem lehet leszállópályára állítani, így nem hajtható végre a tervezett landolás a Holdon.
Az Astrobotic friss közleménye szerint a Peregrine olyan pályán halad, amely elkerülte a Holdat, és jelenleg visszafelé halad a Föld felé. Az űrmérnökök számításai szerint január 18-án éri el a Földet. Az Astrobotic és a NASA szakemberei a hátralévő időben azon dolgoznak, hogy a megmaradt üzemanyag felhasználásával biztonságos pályára irányítsák a Peregrine-t, hogy az a légkörben eléghessen, nem veszélyeztetve lakott területeket.
A kudarc magyar szempontból azért fájó, mert egyedüli magyar cégként a budapesti székhelyű Puli Space Technologies kapott helyet az egység fedélzetén. A Puli egy afféle időkapszulát juttatott volna a Holdra: a 200×200 milliméter méretű, 160 gramm tömegű alumínium plakettre több ezer karakternyi, mikrofilmszerűen olvasható szöveget gravíroztak, köztük az Aranycsapat történetét. A plaketten helyet kapott többek között Weöres Sándor egy verse is, de a Nobel-díjas Karikó Katalin, Ádám Veronika biokémikus, Barabási Albert László fizikus, Freund Tamás neurobiológus, Kondorosi Éva biológus és Bay Zoltán fizikus eredményeit is felküldték az űrbe.
A küldetésről az RTL Híradója is beszámolt, többek között arra hívva fel a figyelmet, hogy a Peregrine lett volna 1972 után az első amerikai szerkezet, amely leszállást kísérel meg a Holdon.
Objektum doboz
