Eib Zoltán
2024. január 17. szerda. 14:40
Döbbenetes, hangoztatták a brazíliai Porto Allegre város vezetői, amikor megtudták, hogy az általuk elfogadott törvényt valójában a mesterséges intelligencia által generált népszerű chatbot írta. A közgyűlés tagjai valójában a chatbot által az első paragrafustól az utolsóig írt törvényt fogadhatták el, ráadásul úgy, hogy ennek benyújtásakor semmit sem tudtak.
Ugyanis az történt, hogy a közgyűlés egyik tagja, a város tanácsosa, arra kérte a chatbotot, hogy készítsen egy határozati javaslatot, amely megakadályozza, hogy az ellopott vízórák cseréjének költségét a szolgáltató helyett a fogyasztókra terheljék. Ezt a képviselő egy hírügynökségnek nyilatkozva nem is tagadta, sőt maga mondta el, továbbá azt állította, hogy ha az általa előterjesztett javaslat elkészítésének körülményeit nyilvánosan vállalja, biztosan nem bocsátják szavazásra a javaslatot. Ennek köszönhetően a közgyűlés egyhangúlag szavazta meg ezt a „mesterséges” rendeletet, sőt a rendelet azóta már hatályba is lépett.
A tervezet a hagyományos jogalkotási folyamat helyett tehát egy fejlett, mesterséges intelligencia által generált dokumentumnak bizonyult. A törvényhozók meglepődve fogadták el a törvényjavaslatot, és csak később derült ki, hogy a dokumentumot egy algoritmus alkotta meg. A döntéshozók nem voltak tisztában azzal, hogy a javaslatot nem emberi szellem alkotta meg, hanem egy intelligens gépi rendszer, amely a jogi és adatvédelmi területen szerzett ismeretek alapján hozott döntéseket.
Az eset a politikusok és jogászok körében sok kuncogást váltott ki, de egyúttal felvetette az aggodalmakat is. A mesterséges intelligencia hirtelen az ország jogszabályalkotásának irányítója lett, anélkül, hogy bárki is észrevette volna. Az egyik törvényhozó talán úgyis nyilatkozhatna: „Ez a gép olyan ravasz, mint egy titkos ügynök! Meg kell értenünk, mi zajlik a processzorai mögött, mielőtt átadnánk neki az irányítást.” Erre a gépi válasz csak egy kacagtató üzenet lehet: „Hoppá, úgy látszik, nem voltam elég transzparens!”
A mesterséges intelligencia szerepének növekedése a jogalkotásban komoly kihívásokat vet fel. Bár az algoritmusok képesek gyorsan feldolgozni és értelmezni a hatalmas mennyiségű adatot, a társadalmi és etikai kérdések mögötti összetettség miatt a döntéshozók gyakran nehezen követhetik az ilyen rendszerek működését.
Brazília esete rámutat arra, hogy a mesterséges intelligencia jogalkotásban való alkalmazásának kockázatai mellett a döntéshozóknak is kiemelten kell foglalkozniuk az ilyen technológiák etikai és társadalmi következményeivel. Az eset rávilágít arra, hogy az automatizált rendszerek és algoritmusok átláthatóságának és felelősségvállalásának biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jogrendszer megfeleljen az emberek elvárásainak és az igazságosság elveinek. A közvélemény tájékoztatása és a technológiai fejlesztések iránti tudatosság növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jogalkotás folyamatai ne veszítsék el az emberi tényezőből eredő felelősségüket.
Az eset megmutatta, hogy a technológia és a jogrendszer közötti kapcsolat egyelőre nem zökkenőmentes. A mesterséges intelligencia új területeken hódít, és néha még a jogalkotókat is meglepi. Talán ez az eset rávilágít arra, hogy a törvényhozásban is szükség van egy kis szabályozásra – még ha ehhez magát a mesterséges intelligenciát kell is megkérdezni.
A brazil történet arra emlékeztet minket, hogy a humor néha a változás legjobb kezelőszerve. Így aztán ha a jövőben egy új törvényjavaslat kerül a közszemlére, ne lepődjünk meg, ha a szerzői jogi szekció alatt egy félénk chatbot nevét találjuk meg – ő lehet a következő törvényhozó zseni!
Talán a jövőben más országok is követik majd Brazília példáját, és elkezdenek jobban támaszkodni a mesterséges intelligenciára a jogalkotásban. Legalábbis, ha a politika továbbra is megőrzi humoros oldalát, ahol a jogszövegek mögött egy kis vicc és egy kacsintás rejlik.
