De miért is kapta ezt a különleges becenevet? Róka 19 éves korában került börtönbe, azzal vádolták, hogy beépült az Egyesült Államok titkosszolgálatába, és állítólag onnan sok titkos információt szivárogtatott ki. A pletykák szerint Róka azért kapta ezt a nevet, mert mindig kijátszotta a börtönőröket, ahogy egy róka is kicsalja a csirkét a tyúkólból. Azt mondják, hogy mindig kitalált egy kis ravaszságot, hogy megkerülje a szigorú szabályokat.
Az önjelölt zseniális bűnöző legendás története még a börtön falai között is hamar ismertté vált. Leghíresebb csínyjével még a börtön falain túl is átverte az utána szaglászó rendőrnyomozókat.
A történet úgy kezdődött, hogy Róka az idős édesapjától levelet kapott. Egyetlen rokona a fia volt, így egyedül, segítség nélkül élt egy nagy házban, amit egy nagy kert vett körül. Az édesapa burgonyát szeretett volna ültetni a kertbe, de már túl idős volt a fizikai munkához, és úgy döntött, hogy a levélben kéri meg a fiát, hogy jöjjön és segítsen neki burgonyát ültetni. Az üzenet valahogy így hangozhatott:
„Kedves fiam, szeretném, ha most velem lennél, hogy segíts nekem a kertet felszántani és burgonyát ültetni. Most senki sem segíthet nekem.”
A Róka ahogy megkapta az üzenetet, arra gondolt, hogy valakit megkér apja szomszédságából, de inkább úgy döntött nem hagyja, hogy az egyszerű családi segítségkérés felülírja a kifinomult bűnözői érzékét. Ezért így válaszolt:
„Apa, kérlek, ne ásd fel a kertet, mert elrejtettem valami fontosat benne, és amikor kiszabadulok a börtönből, vissza szeretném kapni, akkor majd elmondom, mi az.”
Idős apjának persze fogalma sem volt arról, hogy a fia mit rejtett el a kertben, de azért a levelet elolvasva nagyon izgatott lett. Azonban nem telt el egy óra a levél átvétele után, és a ház körül hadseregnyi rendőr és titkosügynök jelent meg, akik méterről méterre azonnal felásták a kertet, mindent feltúrtak a Róka által elrejtett titokzatos tárgy után kutatva, de semmit sem találtak. Talán csak egy pár régi ráncos burgonyát, amiket az idős édesapa valószínűleg tavaly ültethetett. A rendőrök és az ügynökök zavartan egymásra néztek, majd bosszúsan távoztak, mintha semmi sem történt volna.
Egy héttel később egy újabb levél érkezett az apának:
„Apa, remélem, hogy a rendőrség kellően felszántotta a földet, most már elültetheted burgonyát, és ha esetleg másra is szükséged van, nyugodtan tudasd velem. Sajnos nem lehetek veled, de minden tőlem telhetőt megteszek, hogy bármilyen módon támogassalak téged.”
A Róka, az ördögien ravasz bűnöző hatalmas sikert aratott a kertészkedés terén. Ahogy a rendőrség kóválygott az elásott burgonya körül, a Róka a börtönben magában kuncogott, és örömmel gondolta, hogy a kriminális géniuszát most már nem csak a bankokkal és titkos iratokkal, hanem a kertészettel is megoszthatta a világgal.
A börtön falai között a hír gyorsan terjedt, és a többi rab is csak ámulva nézte, ahogy a Róka az egész rendőrségi apparátust egy egyszerű kertészkedési kéréssel vette rá egy kis földművelésre. Sokan próbálták utánozni, de senki sem érte el ugyanazt a sikert, mint a Róka.
A helyi lapok címoldalán főszereplőként ragyogott a Róka, kezében egy gereblyével és egy sárga kerti kesztyűvel.
A Róka új hírnevet szerzett magának, és még a börtönben is tisztelettel néztek rá, mint a börtön elsőszámú kertészére. Még a börtönőrök is szó szerint és átvitt értelemben is tiszteletteljesen néztek rá, hiszen a Róka egy kicsit mindenkit megnevettetett a legutóbbi tréfájával.
Ki gondolta volna, hogy a börtönben is akadhat olyan figura, aki a nevével egyenértékűen csintalan és szórakoztató? A börtönőrök talán nem tudják, hogy egy igazi Róka cseperedett közöttük, de a kedves olvasók most már megismerték a történetét.
