Napra pontosan 67 évvel ezelőtt, vagyis 1957. január 17-én bízta meg Kossa István pénzügyminiszter az Országos Takarékpénztárat a lottó megszervezésével. Az első szelvények értékesítését követően az Ötöslottó sorsológömbje 1957. március 7-én pördült meg a MEDOSZ, vagyis a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének kultúrotthonában, ahol már másfél millió szelvény tulajdonosa várta az öt nyerőszámot, az első telitalálatosra pedig 5 hetet kellett várni. Az első főnyeremény boldog tulajdonosa egy máig tartó hagyományt indított el azzal, hogy saját, valamint gyermekei életkorát játszotta meg az Ötöslottón, amivel 855 ezer forint boldog tulajdonosa lett.
Az Ötöslottó most július óta várja telitalálatosát, és már több mint 5 milliárd forinttal kecsegteti a játékosokat. A közel fél éve tartó halmozódás és a csúcsokat döntögető főnyeremény a játékosok kedvét is fokozta, hiszen a halmozódás kezdetéhez viszonyítva már több mint 45%-kal nőtt a feladott szelvények száma. A játék 24 hetes halmozódása alatt már majdnem hatszázan örülhettek milliós nyereményüknek, 590 játékos volt csupán egy nyerőszámra a telitalálatostól.
Az Ötöslottó története során a legrövidebb halmozódás 1 hét volt, a leghosszabb pedig 39, amire legutóbb négy éve volt példa, 2020. 13. játékhetén ugyanis megszületett az Ötöslottó történetének legnagyobb főnyereménye. A szerencsés egy nyertes 6,431 milliárd forinttal lett gazdagabb.
A nyeremény halmozódására 52 hét áll rendelkezésre, ezután a főnyeremény nem növekszik tovább. Ha az utolsó sorsoláson sincs telitalálatos szelvény, akkor a főnyereményt a részvételi szabályzat alapján a többi nyertes között kerül felosztásra, de erre a játék 67 éves története során még egyszersem volt példa.
