Ha az élelmiszerboltban vásárolod, két lehetőséged van: vadon fogott vagy tenyésztett hal. De számít-e egyáltalán, hogy melyiket választod?
Mi a különbség?
A kettő közötti különbség abban rejlik, hogy hogyan fogták vagy nevelték. Amint az várható volt, a vadon élő lazacot természetes környezetében fogják ki, legyen az óceán, folyó vagy tó. Általában a csendes-óceáni lazacok öt típusának egyikét képviselik: chinook (királylazac), coho, sockeye, pink vagy chum.
A tenyésztett lazacokkal ellentétben nem azért tenyésztik őket, hogy megegyék, ezért nem etetik őket bizonyos élelmiszerekkel vagy adalékanyagokkal. Emellett általában valamivel drágábbak, szezonálisan kaphatók és rövidebb ideig eltarthatók.
A tenyésztett lazacokat viszont tartályban vagy ketrecben nevelik, és magas zsír- és fehérjetartalmú étrendet kapnak, hogy nagyobbra nőjenek. Ezek jellemzően atlanti lazacok, egész évben kaphatók, és a WebMD szerint az összes fogyasztott lazac mintegy 75 százalékát teszik ki.
Melyik a jobb?
A vadon élő és a tenyésztett lazacok között számos táplálkozási különbség van. Általánosságban elmondható, hogy a vadon élő lazac kevesebb kalória- és alacsonyabb zsírtartalmú. És úgy gondolják, hogy gyakran nagyobb mennyiségű ásványi anyagot, többek között vasat és kalciumot tartalmaz.
A tenyésztett lazac viszont több omega-3 zsírsavat, de több telített zsírt is tartalmaz.
A tápanyagok mellett érdemes figyelembe venni a szennyezőanyagoknak való kitettséget is, amelynek mindkét lazacfajta ki van téve. Mindkettőről megállapították, hogy tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat (POP) tartalmaz, olyan vegyi anyagokat, amelyek összefüggésbe hozhatók a 2-es típusú cukorbetegséggel és az elhízással, bár a tenyésztett lazac az egyik típusú POP-ból, a poliklórozott bifenilből (PCB) többszörös mennyiséget tartalmazhat.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a vadon élő lazac több higanyt tartalmazhat, mint a tenyésztett lazac, bár olyan alacsony koncentrációban, hogy a halak mértékletes fogyasztása esetén nem tekinthető károsnak.
Még mindig úgy gondolják, hogy mindkét lazactípus fogyasztásának egészségügyi előnyei felülmúlják ezeket a kis kockázatokat. Ha mégis csökkenteni szeretné a szennyezőanyagoknak és a szennyeződéseknek való kitettséget, megpróbálhatja eltávolítani a bőrét, mondta Julia Zumpano bejegyzett dietetikus a Cleveland Clinicnek.
Ráadásul a lazac tenyésztése során néha antibiotikumokat használnak, amely aggodalmakat vált ki az antibiotikum-rezisztencia fokozódásával kapcsolatban.
Szóval melyiket válasszuk?
Bár a kettő között vannak kisebb táplálkozási és környezeti különbségek, mindkettő tápláló választás, ezért ne ragadjon le túlságosan a vadon élő és a tenyésztett lazacok közötti vitában. Az Amerikai Szívgyógyászok Szövetsége azt javasolja, hogy a legtöbb felnőtt hetente két adag zsíros halat, például lazacot fogyasszon. A vadon élő vagy tenyésztett halak egyaránt megfelelnek.
Most már csak egy kérdés maradt: mi a helyzet a 3D-nyomtatott, vegán „lazaccal”? Hagyjuk, hogy mindenki maga döntsön erről.
