MH/MTI
2024. január 18. csütörtök. 16:35
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 397 igen szavazattal, 121 ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában az EP-képviselők emlékeztetettek: jelenleg a tagállamok büntetőjogi szabályai eltérő módon kezelik a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket, míg az uniós szintű szabályokat csak akkor kötelező alkalmazni, ha az ilyen bűncselekményeket faji, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy etnikai hovatartozás alapján követik el.
Hangsúlyozták, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények olyan különösen súlyos, határokon átnyúló dimenzióval rendelkező bűncselekmények, melyekre vonatkozóan az EP és a tagállmai kormányokat tömörítő tanács minimumszabályokat állapíthatna meg.
Az EP-képviselők figyelmeztettek, a véleménynyilvánítás szabadságát, bármennyire is kulcsfontosságú, nem szabad a gyűlölet védelmére felhasználni, és kiemelték, hogy az internet és a közösségi médiaplatformok könnyű hozzáférhetősége és a lehetséges névtelenség hozzájárulhat a gyűlöletbeszéd terjesztéséhez és felerősítéséhez.
Kérték, hogy a jogalkotás során a tárgyalók fordítsanak különös figyelmet a kiskorúakra, a többi között az iskolai zaklatás esetében. Emellett az igazságszolgáltatáshoz való biztonságos hozzáférést, támogatást és jóvátételt biztosító intézkedéseket szorgalmaztak, továbbá biztonságos környezetet az ilyen incidensek bejelentésének bátorítására.
