A Peregrine leszállóegység nagy valószínűséggel megsemmisült, de máris kezdődik a japán holdraszállás

A Peregrine leszállóegység küldetése csütörtök este véget ért, mikor az űreszköz belépve a Föld légkörébe nagy valószínűséggel elégett a Csendes-óceán felett. Az Astrobotic tíz perccel a tervezett megsemmisülés előtt elvesztette a kommunikációs kapcsolatot az egységgel, de elmondásuk szerint ez arra utal, hogy a légkörbe való belépés lezajlott magyar idő szerint 10 óra 4 perckor. A Peregrine-t készítő Astrobotic lehetett volna az első cég, amely kereskedelmi misszió keretében hajt végre holdraszállást, de a küldetés során már az indulás után nem sokkal problémák léptek fel, amelyek a misszió sorsát megpecsételték.

Az űreszközt szállító Vulcan Centaur rakéta, amelyet a United Launch Alliance épített és aminek a mostani Cert–1 misszió volt az első repülése, a tervezett módon indította el az űrbe a Peregrine-t január 8-án, majd a leszállóegység a rakétától való lecsatlakozás után egyedül folytatta útját és az irányítóközpont sikeresen vette fel vele a kommunikációs kapcsolatot. Később azonban kiderült, hogy az űreszköz rossz irányba fordult, emiatt nem tudta megfelelően feltölteni az akkumulátorait. A probléma forrása egy hajtóműhiba volt, aminek következtében az üzemanyag is szivárogni kezdett az űreszközből. A napelemek hibáját korrigálva sikerült a Peregrine és rakományai számára energiát biztosítani, majd lassan az üzemanyag szivárgása is minimálisra csökkent, de a hajtóműhiba következményei lehetetlenné tették a holdra szállást.

Objektum doboz

Az Astrobotic jelntése szerint a leszállóegység még akár hetekig működőképes maradhatott volna és a vele utazó tudományos berendezések is tovább gyűjthették volna az adatokat, de a cég a NASA és az Egyesült Államok kormányának képviselőinek tanácsára a Peregrine ellenőrzött körülmények között való „megsemmisítése” mellett döntött. A Peregrine a Föld felé tartó pályán haladt, amiről eltéríthették volna a kellő manőverekkel, hogy folytathassa útját, de a beavatkozás nélkül a Föld légkörébe belépve kontrollált módon tudott olyan terület felett elégni, ahol senki biztonságát nem fenyegeti. Az Astrobotic a Peregrine megfelelő pozicionálása érdekében két lépéses műveletbe kezdett január 17-én: elsőként a fő hajtóműveket indították be 23 alkalommal, minden esetben csak egészen rövid ideig, hogy elkerüljék a túlmelegedést, majd ezután az űreszközt úgy irányították, hogy a szivárgó üzemanyag hatására a Peregrine a Csendes-óceán déli régiója felé mozduljon.

A Csendes-óceán területe, ami felett a Peregrine belép a légkörbe a január 17-ei tervek szerint (Kép: Astrobotic)

A Peregrine január 18-án, magyar idő szerint este 10 óra körül léphetett be a légkörbe. Fedélzetén utazott több más rakomány mellett a magyar Puli Space Technologies Téridő Plakettje is, ami emléket állított volna a Holdon több hazai tudós, költő és sportoló számára. Az Astrobotic egyelőre megerősítésre vár a leszállóegység sorsát illetően.

Az Astrobotic küldetése tehát sikertelenül végződött, de a cég már tervezi újabb misszióját és a következő holdra szállási kísérlet is hamarosan megkezdődik. A pénteki napon, január 19-én a japán űrügynökség (JAXA) SLIM leszállóegysége landol a Holdon a Shioli-kráter peremének környékén, ahol később tudományos munkát végez, de elsődleges feladatát a különösen nagy precizitással kivitelezett leszállás jelenti. Ahogy arra a SLIM beceneve, a „holdi mesterlövész” is utal, a landolást sosem látott pontossággal igyekeznek megvalósítani, hogy az űreszköz a kijelölt célhelyszín 100 méteres körzetében érjen a felszínre. Ezt a leszállóegység „okos szemei” segítik elő, amelyek a felszínről készített felvételek elemzésével ellenőrzik, hogy a kellő helyen ereszkedik-e, majd a rendszer autonóm navigációval módosítja az irányt szükség esetén. A gyorsaság a művelet alatt kulcsfontosságú, ezért a képek készítése és ellenőrzése 5 másodpercet vesz igénybe az algoritmusok számára.

A SLIM az elmúlt napokban egyre közelebbi pályán keringett a Hold körül és január 19-én már 15 kilométerre közelíti meg az égitestet. A felszínre ereszkedés magyar idő szerint pénteken délután négy órakor kezdődik, a landolásra a számítások szerint 4 óra 20 perckor kerül sor. Az élő közvetítés a JAXA YouTube csatornáján délután 3 órakor kezdődik. Siker esetén Japán lesz az ötödik nemzet, amely leszállóegységgel landol a Holdon.

Elolvasom a cikket