Virág Barnabás: Célunk a példamutatás mellett a proaktivitás

Az eredmények szembetűnőek: monetáris és pénzügyi politikai eredményeiből kifolyólag, az MNB magasabb pontszámot ért el, mint bármelyik G20-as tagállam. Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a Green Central Bankingnek nyilatkozott arról, hogy ez milyen előnyökkel járt. Az interjút az alábbiakban tesszük közzé.

– Mit tudtak meg saját zöld politikájuk elemzéséből?

– Folyamatosan értékeljük az általunk alkalmazott eljárásokat az éghajlatváltozással kapcsolatos párbeszéd előmozdítása révén. A legfontosabb kérdések megvitatása érdekében rendszeresen megrendezzük a Zöld Pénzügyi Konferenciánkat.

A teljesítménymutató további lehetőséget kínált az önvizsgálatra, mivel értelmezési keretein belül elgondolkodhattunk korábbi kezdeményezéseinken. Tanulságos volt, és lehetőséget kínált arra, hogy megértsük, hogy jelenleg hol tartunk.

Az eredmény megerősített minket abbéli meggyőződésünkben, hogy a stratégiánk helyes, miszerint a zöld politikákra összpontosítunk, valamint lehetővé tette, hogy megállapítsuk, mely területeken nyújtunk kiemelkedő teljesítményt. Inspiráló volt például annak felismerése, hogy egyes kezdeményezéseink, mint például a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Program, egyedinek bizonyultak.

Az elemzés azt is kiemelte, mely területeken van lehetőség a fejlődésre, valamint hangsúlyozta a fokozott együttműködés szükségességét, arra sarkallva minket, hogy szorosabban dolgozzunk együtt kollegáinkkal a tudásmegosztás előmozdítása érdekében.

– Az MNB jó pontszámot ért el a Green Central Banking teljesítménymutatójának kritériumai alapján. Miért fektet ekkora hangsúlyt az MNB a zöld politikára?

– Olyan meghatározó változások korszakát éljük, amelyek nagyobb hatást gyakorolnak majd ránk, mint korábban valaha. Ez ennek az évtizednek a fő jellemzője: gyors átalakulások zajlanak az élet több területén, mint például a digitalizáció, technológia és energiaügy, valamint az éghajlat. Fontos, hogy valamennyi gazdasági döntéshozó megértse ezeknek a folyamatoknak a részleteit és időben reagáljanak. Az éghajlatváltozást illetően, sajnálatos módon, már az utolsó utáni percben vagyunk. Nyolc évvel a párizsi egyezmény után a globális felmelegedés jó úton halad, hogy elérje a 1.5ºC-t a 2030-as évek elejére.

Az MNB elsődleges célja, az árstabilitás elérése és annak fenntartása. Ennek sérelme nélkül tartja fenn az MNB a pénzügyi stabilitást. Ezenkívül, a Bank a kormány gazdaságpolitikáját is támogatja. Felismertük viszont, hogy az éghajlati viszonyokban végbemenő változásoknak az ökológiai következményeken túl súlyos társadalmi, gazdasági és pénzügyi hatásai is lehetnek.

2021 májusában a magyar parlament megbízta az MNB-t a környezeti szempontból fenntartható gazdasági fejlesztés előmozdításának, valamint a környezeti kockázatok mérséklésének feladatával. Így a jegybankok közül az elsők között kaptunk másodlagos törvényi felhatalmazást.

A jelenlegi magas infláció által jellemzett időszak, valamint a szigorúbb monetáris politika ellenére a környezetvédelmi kérdések továbbra is fontosak maradtak, még akkor is, ha a jegybankok számára elérhető eszközök valamelyest változtak. Továbbra is számos lehetőség áll rendelkezésünkre, és jelenleg vizsgáljuk azokat a megoldásokat, amelyek elsődleges céljainkkal összhangban a további fejlődésre irányulnak.

– Mit szeretnének elérni eredményeik közzétételével?

– Saját magunk pontozása a teljesítménymutató kritériumainak használatával nem csak azért volt fontos, mert segített saját teljesítményünk kiértékelésében, hanem mert rámutatott az elkötelezettségünkre is. Hisszük, hogy a legfontosabb cél az éghajlatváltozás körüli szemléletmód egészének megváltoztatása.

Azt vettük észre, hogy erre néhány hiánypótló program is alkalmas: például az üvegház programunk nem volt túlságosan jelentős a magyar GDP arányában, de segített ráirányítani a figyelmet az ingatlanpiaccal, az energiaszámlákkal kapcsolatos gondokra, illetve egyéb problémákra is. Azáltal, hogy közzétettük eredményeinket, arra szeretnénk biztatni más jegybankokat, szabályozó hatóságokat és piaci szereplőket, hogy lehetőségeikhez mérten, kezdjék el a zöld szempontokat követni tevékenységük során.

– Rendszerszintű kockázatnak tekinti az éghajlatváltozást az MNB?

– Teljes mértékben annak tekintjük. Magyarország az éghajlatváltozás következményeit illetően az egyik legvédtelenebb európai ország. Hatásai komoly következményekkel járhatnak, amelyek potenciálisan akadályozhatnak minket elődleges és másodlagos céljaink elérésében.

Például a szélsőséges időjárás által okozott jelenségek fokozódása negatív hatást gyakorolhat a gazdasági fejlődésre. A szupercellák és a futótüzek számának növekedése tönkre teheti a termelőeszközöket, míg az aszályok és árvizek zavart okozhatnak a mezőgazdasági tevékenységben. A folyók alacsony vízszintje ellehetetlenítheti a szállítási útvonalakat és veszélyeztetheti az energiatermelést. Az árak kiszámíthatatlanságának fokozódása miatt ezek a sokkok nagyobb kihívást jelenthetnek a jegybankok számára a monetáris politikát érintő tevékenységük során.

Ezek a folyamatok komoly hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra a nemteljesítő hitelek számának lehetséges növekedésén, a fedezet értékcsökkenésén, valamint a kockázatvállalási hajlandóságban végbemenő változásokon keresztül. Előfordulhat, hogy a jegybanki mérleg is ki lesz téve az éghajlati kockázatoknak.

– Milyen szakpolitikát követtek, ami ehhez a teljesítménymutató szerinti, jó eredményhez vezetett?

– A fenntarthatósági kérdések az MNB intézményén belül több területre oszlanak, beleértve a monetáris politikát és a pénzügyi szabályozó hatóság ágait is. Alapvető feladataik mellett az összes egység keresi a lehetőségeket a zöld kezdeményezések beépítésére.

Az MNB aktívan hozzájárul a fenntarthatósággal kapcsolatos témák tudományos kutatásához és az ilyen témákat feldolgozó publikációkhoz. A több egyetemmel kötött együttműködési megállapodásunk lehetővé teszi a zöld jegybankrendszer témájával foglalkozó kutatások, valamint a gyakorlatközpontú technológiai kutatás és fejlesztés előmozdítását.

Ezen túlmenően az MNB létrehozta a Zöld Pénzügyi Tudományos Díjakat és a Zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezést, így a kiemelkedő munkát végző kutatók elismerésben részesülhetnek.

Keretrendszert határoztunk meg a zöld jelzálogkötvény-piac támogatása érdekében, és ösztönöztük a kereskedelmi bankok fenntartható jelzáloghitelezési tevékenységét a lakásállomány energiateljesítményének javítása érdekében. Az MNB zöld monetáris politikai eszköztárába tartozik a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási és a Zöld Otthon Program.

Ezenkívül kedvezményes levonást (haircutot) vezettünk be a zöld kötvényeket illetően a biztosítékkezelési keretrendszerben, és külön zöldportfóliót építettünk ki a devizatartalék-eszközökön belül.

Legutóbb közzétettük Fenntartható és Felelős Befektetési Chartánkat, valamint közép és hosszú távú célkitűzéseket határoztunk meg a környezetvédelmi fenntarthatósági szempontok a devizatartalék kezelésébe történő bevezetését illetően.

Az MNB egyedülálló a pénzügyi szabályozó hatóságok között a zöld vállalati hitelek és kötvények, valamint a zöld lakáshitelekre vonatkozó kedvezményes tőkekövetelmények bevezetését illetően. A zöld ajánlásokban számos elvárást fogalmaztunk meg az éghajlatot érintő kockázatok kezelésével és a környezeti fenntarthatósági szempontoknak a hitelintézetek és biztosítók üzleti tevékenységébe történő beépítésével kapcsolatban.

Azért, hogy az ügyfeleknek is segítsünk, a lakáspiaci átláthatóság biztosítása érdekében létrehoztuk a minősített, ügyfélbarát lakáshitel kategóriáját, amely többek között zöld feltételek teljesülése esetén kedvezményekre is feljogosítja az ügyfeleket.

A makroprudenciális politikai keretet is módosítottuk: a zöld jelzáloghitellel fedezett forrásokat a jelzáloghitelek finanszírozási arányának kiszámításakor előnyben részesítve lehet figyelembe venni. Ezenkívül, a helyzet átlátása és a potenciális pénzügyi kockázatok elemzése érdekében rendszerszintű, rövid és hosszú távú klímaváltozással kapcsolatos stresszteszteket is végzünk.

Az MNB célja, hogy azáltal is előmozdítsa az átláthatóságot, hogy rendszeresen közzéteszi klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentését, amely a Bank mérlegének és pénzügyi programjainak, valamint műveleteinek éghajlati kockázatát elemzi. Az utóbbit illetően, az MNB célkitűzése szerint, működésének ökológiai lábnyomát 30%-kal csökkenti 2022 végére. Ezt a célt túlteljesítettük, a csökkentés 60%-os lett, az új célkitűzésünk pedig a 75%-os csökkentés 2025-re, a 2019-es kiindulóponthoz képest.

– Mik a következő lépések a fenntartható szakpolitikák megvalósítása terén?

– Szeretnénk proaktívak lenni, példát mutatva. Továbbra is előmozdítjuk az átláthatóságot, dolgozunk az információközlés javításán, és támogatjuk a zöld pénzügyi piacok fejlesztését Magyarországon. Elemzést végzünk a bankszektor mérlegének, illetve saját portfóliónk további zöldítése terén.

– Milyen nagy hatással lehetnek Ön szerint a jegybankok az éghajlatot övező kockázatok enyhítését illetően?

– A fenntarthatóságot és az éghajlatot érintő politikát a megválasztott kormányok határozzák meg, tehát a költségvetési politika mindig az előtérbe kerül, például az energiahatékonyságon javító projektek támogatása vagy a szén-dioxid adó és egyéb szabályozások bevezetése által. Azonban a jegybankoknak támogatniuk kell az ilyen és ehhez hasonló erőfeszítéseket. Rövid távon az infláció élvez elsődleges fontosságot, azonban tisztában vagyunk azzal, hogy közép és hosszú távon az éghajlatváltozás és az átmenet kihathat az inflációra.

Szabályozási és felügyeleti kapacitásuk révén a jegybankok különleges eszköztárral rendelkeznek a pénzügyi intézmények működésének befolyásolására, az éghajlati szempontok döntéshozói folyamatokba való beillesztésére, és a beruházások környezetbarát projektek felé történő elmozdítására. Proaktív megközelítésük révén a jegybankok segíthetnek elterelni a pénzügyi forgalmat és a befektetéseket a környezetbarát projektek felé.

Elolvasom a cikket