A zsírnak többféle „fajtája” van: fehér, barna, bézs és még rózsaszínű is. A fehér zsírsejtek a legnagyobb mennyiségben fordulnak elő, és fontosak az energiatárolás szempontjából – ezek általában a hasban, a combokon és a csípőben halmozódnak fel; a barna főként a csecsemőkben, de kisebb mértékben a felnőttekben is megtalálható, hogy melegen tartsa őket; míg a bézs és a rózsaszín a fehér zsír olyan típusai, amelyek alacsony hőmérsékletnek kitéve, illetve terhesség, illetve szoptatás alatt átalakulhatnak.
A zsírt a helye alapján is meg lehet határozni, itt jön a képbe a zsigeri zsír.
Az olykor „hasi zsírként” emlegetett zsigeri zsír, a fehér zsír egy fajtája, mélyen a hasüregben helyezkedik el, ahol az emésztőszerveket, például a hasnyálmirigyet, a beleket és a májat veszi körül. A szív köré is tekeredhet. A zsigeri zsír bizonyos szintje szükséges szerveink védelméhez.
Megkülönböztetjük a bőr alatti zsírtól, amely közvetlenül a bőr felszíne alatt helyezkedik el, és amelyet az ujjaink közé szoríthatunk. A bőr alatti zsír extrém mennyisége veszélyt jelenthet az egészségünkre, bár nem annyira, mint a zsigeri zsír.
Miért veszélyes?
Először is, a zsír önmagában nem (feltétlenül) gonosztevő. A megfelelő mennyiség létfontosságú ahhoz, hogy melegen tartson minket, energiát és esszenciális zsírsavakat adjon, segítsen a hormontermelésben, valamint az esszenciális vitaminok és ásványi anyagok felszívódásában. A zsír csak akkor válhat problémává, ha túl sok van belőle.
És különösen a zsigeri zsír jelent veszélyt az egészségünkre. Többek között összefüggésbe hozták a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések magasabb kockázatával.
Az egyik fő probléma az, hogy a zsír biológiailag aktív: hormonokat és más molekulákat választ ki, amelyek hatással lehetnek a test más szöveteire. A zsigeri zsír a bőr alatti zsírhoz képest több ilyen molekulát termel, ami potenciálisan káros mellékhatásokkal járhat az egészségünkre nézve. Például több citokint – a sejtek jelátvitelében fontos fehérjéket – szabadít fel, amelyek szerepet játszanak a gyulladásban, és számos krónikus betegséggel hozhatók összefüggésbe.
A zsigeri zsírról azt is feltételezik, hogy olyan fehérjéket termel, amelyek összeszűkítik az ereket, ami a vérnyomás emelkedését okozhatja.
A zsigeri zsírral korábban összefüggésbe hozott egyéb betegségek közé tartozik a demencia, az asztma, a mellrák és a vastagbélrák.
Mind a genetikai, mind a környezeti tényezők befolyásolhatják az ember zsigeri zsírszintjét: valaki hajlamos lehet arra, hogy többet raktározzon belőle, de az étrendje, az életmódja és más tényezők, például a stressz szintje is fontos szerepet játszik.
Hogyan lehet megszabadulni tőle.
Az emberek hajlamosak a test egészén meglehetősen egyenletesen fogyni, így a fogyásra irányuló erőfeszítések, bár hasznosak, nem biztos, hogy elegendőek. Ehelyett a zsigeri zsír csökkentésére a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a testmozgásra vonatkozó irányelvek betartására vonatkozó hosszú távú elkötelezettség ajánlott.
Érdemes megfontolni más életmódbeli változtatásokat is, például az alvás javítását, valamint a stressz-szint vagy az alkoholfogyasztás csökkentésére tett kísérletet – ezek mind kapcsolatban állnak a zsigeri zsírral.
