Mindezt akkor hangzott el, amikor a szövetség több tagja, úgy mint Németország és a balti államok aggodalmukat fejezték ki egy esetleges jövőbeli orosz támadással kapcsolatban.
Újságírói kérdésekre válaszolva, miután aláírta a tüzérségi lőszerek gyártására irányuló új nagyberuházásokat, Stoltenberg kijelentette:
„NEM LÁTUNK KÖZVETLEN VAGY KÖZELGŐ FENYEGETÉST EGYETLEN NATO-SZÖVETSÉGES ELLEN SEM.”
Hangsúlyozta azonban, hogy a blokk mindazonáltal „szorosan figyelemmel kíséri, hogy mit tesz Oroszország”, és növelte „éberségét és jelenlétét a szövetség keleti részén”, hogy megelőzze a szövetséges országok elleni esetleges támadásokat.
Német hírügynökségek az elmúlt hetekben arról számoltak be, hogy Berlin olyan forgatókönyvre készül, amelyben Oroszország már 2025 nyarán „nyílt támadást” indít a NATO ellen, miután Ukrajnában jelentős győzelmet aratott.
Boris Pistorius német védelmi miniszter is arra figyelmeztetett hétfőn, hogy országának készen kell állnia egy esetleges orosz támadásra, még akkor is, ha egyelőre nincs valós fenyegetés.
„Az elrettentés az egyetlen hatékony eszköz arra, hogy egy agresszorral szemben már a kezdetektől fogva pozícionáljuk magunkat” – mondta Pistorius a ZDF-nek, és felszólította Németországot és NATO-szövetségeseit, hogy kötelezzék el magukat katonai képességeik megerősítése mellett.
Hasonló aggodalmaknak adtak hangot más NATO-tagok is, például Észtország, amelynek miniszterelnöke, a ruszofób Kaja Kallas a múlt héten azt javasolta, hogy a szövetségnek három-öt éve van arra, hogy felkészüljön egy esetleges közvetlen konfrontációra Oroszországgal.
„Teljes képtelenségként” utasított el minden olyan állítást Oroszország, amely szerint meg akarja támadni bármelyik NATO-tagot, Vlagyimir Putyin elnök pedig azzal érvelt, hogy Oroszországnak „semmilyen geopolitikai, gazdasági … vagy katonai érdeke” nem fűződik ehhez.
A Kreml évtizedek óta hangot ad azon aggodalmának, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei folyamatos keleti terjeszkedése jelent egzisztenciális fenyegetést Oroszországra nézve. Moszkva ezt a terjeszkedést, amely szerinte veszélyezteti nemzetbiztonságát, valamint az ukrán NATO-tagság jövőbeni kizárásának elutasítását nevezte meg a Kijev elleni offenzíva 2022. februári megindításának egyik fő okaként.
