Arany és ezüst ékszerekkel teli ősi templomot fedeztek fel Görögországban

A görög kulturális minisztérium nemrégiben közzétett közösségi média-bejegyzése szerint 2017-ben találtak először egy „monumentális épületet a szentély szívében”. Egy másik templomot 2023-ban találtak. E második templom feltárásakor „gazdag ereklyék” és ékszerek kerültek elő – közölte a minisztérium. Más ásatások során a Kr. e. kilencedik és nyolcadik századból származó épületeket találtak.

Az ásatásokat egy svájci és görög régészekből álló csoport végzi – áll a kulturális minisztérium közleményében. A kutatási projekt mintegy 15 évvel ezelőtt kezdődött, közölte a minisztérium.

A 2023-as ásatások során talált templom a Kr. e. hetedik századból származik. A templom közel 100 láb hosszú volt, ami más, ebben az időszakban épült templomoknál is megfigyelhető méret. A templom belsejében többféle építmény volt, köztük oltárként használt tűzhelyek és egy lópatkó alakú oltár, amelyet hamu borított, amely elszenesedett csontokban gazdagnak bizonyult. A minisztérium szerint az oltárok némelyike a templomot megelőzően épülhetett, megjegyezve, hogy a patkó alakú oltáron a Kr. e. nyolcadik századra datált kerámiák voltak.

A templom belsejében a régészek vázákat, aranyból, ezüstből, korallból és borostyánból készült ékszereket, Ázsiából és Kelet más részeiről hozott amuletteket, valamint bronz- és vasszerelvényeket találtak.

A templom alatt a régészek száraz kőfalakat találtak, amelyek egy, a templomhoz hasonlóan épült épülethez tartoztak. Itt a kutatók bronzfigurákat találtak a geometriai korszakból, amely i. e. 900 és 700 között zajlott, és egy agyag bikafejet a mükénéi korszakból, amely i. e. 1750 és 1050 között tartott.

A templom az i. e. hatodik században részben elpusztult, valószínűleg tűzvész következtében – közölte a minisztérium. A század vége felé egy másik templomot építettek a területen.

A szentély és a benne lévő templomok kutatását a környező terület felmérésével párhuzamosan végzik. A kutatás „célja, hogy megértsük a szentélynek az ókori tájba való beilleszkedését” a terület, a vidéki települések és a mezőgazdasági területek, valamint az ókori városok közötti kommunikáció és kapcsolatok tanulmányozásával – közölték a tisztviselők.

Elolvasom a cikket