A Föld elhagyásának és egy új bolygó kolonizálásának koncepciója nem új keletű. Ismerős filmes trópus, de talán a fikció közelebb áll a valósághoz, mint gondolnánk.
A Föld egy olyan régióban fekszik, amelyet a tudósok Lakható övezetnek neveznek. Ez azt jelenti, hogy éppen megfelelő távolságra van a Naptól ahhoz, hogy a víz folyékony formában legyen jelen.
Ez azért kulcsfontosságú, mert a vízre volt szükség ahhoz, hogy évmilliárdokkal ezelőtt elinduljon az élet a Földön, és ez biztosítja az összes ismert életforma fennmaradását, a legapróbb mikroorganizmusoktól az óriás emlősökig.
A Föld Naptól való helyzetének másik előnye, hogy éppen elég messze van ahhoz, hogy ne perzselődjünk meg, de elég közel ahhoz, hogy ne fagyjunk meg.
Bolygónk légköre kritikus szerepet játszik abban, hogy befogja ezt a meleget, biztosítva, hogy a hőmérséklet kedvező maradjon az élet létezéséhez.
A Föld erős mágneses mezeje is megvéd minket a káros napsugárzástól.
Lényegében a Föld a tökéletes otthon, mert rendelkezik az élethez szükséges tényezőkkel, többek között vízzel, oxigénnel és meleggel, ami megkülönbözteti a Naprendszerünk más bolygóitól.
Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, először is otthonunk közelében kell keresgélnünk. A Merkúrtól a Neptunuszig nincs olyan hely, mint a Föld.
A tudósoknak még nem sikerült olyan új bolygót találniuk, ahol az emberek számára megfelelő környezetet biztosítanának a boldoguláshoz. De még ha sikerül is, az odajutás újabb kihívást jelent.
Michel Mayor Nobel-díjas asztrofizikus szerint ezek az exobolygók egyszerűen túl messze vannak. Amíg a technológia nem hódítja meg ezt a nagy távolságot, addig nagyon valószínűtlen, hogy az emberek hamarosan új bolygót találnak.
Mindenesetre feljegyezték azokat a helyeket, amelyek meglehetősen hasonlítanak a Földhöz, mint például a Gliese 667 Cc, a Kepler-69c, a Trappist-1e, a Proxima Centauri b és a Kepler-452b.
Mindezen bolygók közül a Földhöz leginkább a Kepler-452b hasonlít, ami miatt a Föld 2.0 becenevet érdemelte ki. A csillaga Lakható övezetben van, és egy év 385 nap hosszú.
A tudósoknak még mindig nem sikerült megállapítaniuk, hogy ez a bolygó tart-e magában élőlényeket. És még ha fel is akarnánk fedezni a Kepler-452b-t, akkor sem tudjuk még megtenni a távolságot. Körülbelül 1800 fényévnyire van, és egy nagy sebességű űrhajóval, amely 36 661 mérföld/óra (59 000 kilométer/óra) sebességgel halad, az odautazás még mindig elképesztő 30 millió évet venne igénybe.
Az évek során a Mars is szóba került, mint lehetséges opció, azonban az emberek egyedül nem tudnak túlélni a Marson. Túl hideg van, a hőmérséklet akár -243 Fahrenheit-fok (-153 Celsius-fok) is lehet. Ez részben a vékony légkörnek köszönhető, amely nem képes a Földhöz hasonlóan megkötni a Nap hőjét.
Ez azonban nem minden. A Marson a talaj mérgező, és kisebb a gravitációja, mint a Földnek. Az ottani élet veszélyes sugárzásnak is kitenné az embert.
A Marsra költözés másik problémája a víz. A vékony légkör miatt nincs folyékony víz a felszínen. Víz ugyan van, de többnyire jég formájában.
A Marson való túléléshez a technológia segítségével kedvező környezetet kell teremtenünk. Szükség van egy mesterséges emberi bázisokra, amelyet a nyomás fenntartására szolgáló összetett rendszerekkel, például űrruhákkal kell felszerelni.
