Az ókori világ legnagyobb hidraulikus projektje ez a vízvezeték, amit Hadrianus római császár épített, hogy ellássa vízzel Korinthosz városát. A vízvezeték maradványait októberben fedezték fel a Korinthosztól néhány mérföldre délre lévő ókori görög város, Tenea régészeti lelőhely ásatásai során.
Hadrianus Kr. u. 117–138-ig uralkodott a Római Birodalomban. Ő rendelte el a vízvezeték építését, hogy a több mint 80 kilométerrel arrébb lévő dombon lévő Stymphalia-tóból a városba szállítsák a vizet. A vízvezetékeket már ismerték Görögországban, és Hadrianus is már épített egyet, hogy ellássa vízzel Athént. De ezt a korinthoszit az ókori írók monumentális munkaként említették.
Az újra felfedezett szakasz valamivel 30 méternél hosszabb, és délről északra fut egy folyó mentén. Tartalmaz egy félkör alakú tetővel fedett csatornát, mindkettő kőből és habarcsból készült. A külső falak több mint 3,2 méter magasak, és a belső tér, ahol a víz folyt körülbelül 60 centiméter széles és 1,2 méter magas.
Ritka érmék
Korinthosz az ókori Görögország egyik nagyszerű városa volt. Athéntól körülbelül 70 kilométerre nyugatra fekszik, a Peloponnészoszi-félszigetet Görögország többi részével összekötő nagy földszoros túlsó oldalán.
A régészek felfedeztek Teneában egy épületkomplexumot is, amit a késői archaikus periódustól (körülbelül Kr. e. 8. századtól Kr. e. 5. századig) a hellenisztikus periódusig (körülbelül Kr. e. 2–1. század) datálnak. Az épületkomplexum a görög istenek és hősök tiszteletének helyeit tartalmazza.
Találtak 29 ritka ezüstérmét is egy hordozható agyagoltár mellett, valamint egy miniatűr vázát és egy ló és lovas szobrocskát. Az érmék a késői 6. századból valók Kr. e., és tartalmaznak néhányat a valaha talált legritkább görög érmék közül, köztük három ezüstsztater (görög pénz) amiket Olympiában vertek különböző ókori olimpiai játékok alatt, amely akkor egy vallási fesztivál volt, amit minden negyedik évben ünnepeltek. Az érmék a helyszín vallási használatához kapcsolódnak – köztük női és állati szobrocskák – amelynek bizonyítékát 2022-ben az ásatások során fedezték fel.
A legutóbbi ásatások szintén feltártak a Kr. e. 1. század után, a római uralom kezdeti periódusa alatt épült struktúrákat, köztük kemencéket és egy ollajbogyó prést, egy római kori temetőt kidolgozott kősírokkal, és egy történelem előttinek vélt település maradványait, mely a bronzkorból, körülbelül a Kr. e. 2600–Kr. e.2 300-ból származik, jóval Trója eleste előttről, ami feltételezetten körülbelül Kr. e. a 12. században történt.
Ebből a településből találtak obszidiáneszközöket, állati szobrocskákat és nagy mennyiségű kerámiát. Sok kerámiát a görög területekről, Aiginából, Attikából, Argolidából és Korinthoszról importáltak, ami az település által ezekkel a területekkel létrehozott kereskedelmi kapcsolatokat mutatja.
