Ki lesz az elnök Finnországban?

Finnül „Suomen Tasavallan Presidentti”, azaz a Finn Köztársaság Elnöke címmel illetik Finnország államfőjét, ahol az elnöki hivatal 1919 óta létezik. A finn elnököt a nép közvetlenül, hat évre választja, 1994 óta azonban csak kétszer választható újra. Ezért is nagy kérdés, hogy ki lesz a következő elnök – például olyan legendás elődök, mint Gustaf Mannerheim, Urho Kekkonen, Mauno Koivisto vagy éppen a tavaly októberben elhunyt Martii Ahtisaari után –, mivel a jelenlegi elnök, Sauli Niinistö már 2012 óta van a hivatalában, a jogszabályok szerint tehát az idei elnökválasztáson már nem szállhat ringbe.

Sauli Niistö, Finnország leköszönő elnöke

Sauli Niistö, Finnország leköszönő elnöke

Fotó: Bryan R. Smith / AFP

Ugyanakkor az már most is látszik, hogy a mai rezegő léces geopolitikai helyzetben a jogász végzettségű, tavaly augusztusban már a 75. évét betöltő Niistö helyét sem lesz könnyű átvenni, hiszen ő megválasztása előtt volt a finn országgyűlés elnöke, pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter, sőt – 2009–2012 között – még a Finn labdarúgó-szövetség elnöke is, ami azért a finneknél is – bár náluk a jégkorong talán népszerűbb a focinál – jelent azért valamit. A Nemzeti Koalícióhoz tartozó konzervatív Sauli Niistö-t – Finnországban a tavalyi választásokon is a legtöbb szavazatot éppen a Nemzeti Koalíció (finnül Kansallinen Kokoomus – KOK) szerezte meg, Sanna Marin volt miniszterelnök pártja, a Finn Szociáldemokrata Párt (finnül Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – SDP) harmadik lett – 2012-ben Finnország 12. elnökének választották meg, a szavazatok 62,6 százalékát nyerte el. Niistö 2018-ban a szavazatok 62,7 százalékát behúzva újabb hat évre elnök lett – a finn választási rendszer 1994-es reformja óta akkor fordult elő először, hogy a köztársasági elnököt már az első fordulóban megválasztották.

Egy választó a 2024. január 18-án a finn elnökválasztás előtt egy espooi szavazófülkében tölti ki a szavazólapokat - az elnökválasztás első fordulója 2024. január 28-án lesz, de január 17-től január 23-ig előszavazási időszak van Finnországban

Egy választó a 2024. január 18-án a finn elnökválasztás előtt egy espooi szavazófülkében tölti ki a szavazólapokat – az elnökválasztás első fordulója 2024. január 28-án lesz, de január 17-től január 23-ig előszavazási időszak van Finnországban

Fotó: Heikki Saukkomaa / Lehtikuva / AFP

A legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv szerint idén biztosan nem lesz így, azaz a második forduló voksai döntenek majd. A közvélemény kutatások alapján már régóta világos, hogy az elnökválasztás csak a második fordulóban dől el, amelyre a két legtöbb szavazatot kapott személy jut. Az Uutissuomalainen (USU), azaz a Finn hírek legutóbbi közvélemény-kutatása szerint hozzávetőlegesen minden ötödik választókorú tervez szavazni, vagy gondolkodik azon, hogy taktikázva szavazzon az elnökválasztás első fordulójában. Az USU felmérése alapján a választókorúak nyolc százaléka más jelöltre kíván szavazni, mint saját, első számú elnökjelöltjére, a közvélemény-kutatásra válaszolók 11 százaléka pedig fontolgatja ezt. A többség, 62 százalék azonban nem szándékozik taktikázni a szavazáson. Az USU közvélemény-kutatásában 15 százalék nem tudja megmondani, hová akarja húzni a x-et, 4 százalék pedig egyáltalán nem kíván szavazni.

Sanna Marin volt finn miniszterelnök nemrég egy interjúban nem zárta ki, hogy visszatér a politikába, az elnökjelöltek között azonban nincs ott

Sanna Marin volt finn miniszterelnök nemrég egy interjúban nem zárta ki, hogy visszatér a politikába, az elnökjelöltek között azonban nincs ott

Fotó:AFP/Lehtikuva/Heikki Saukkomaa

Az USU felmérése szerint a Finn Baloldali Szövetség vagy Baloldali Unió (finnül Vasemmistoliitto)hívei különösen gondolkodnak a taktikázáson, vagy ezt tervezik. A baloldali szövetséget pártállásként kinyilvánító válaszadók 16 százaléka szándékozik taktikázva szavazni, és további 16 százalék gondolkodik ezen. A zöldek (Zöld Liga, finnül Vihreä liitto)és a Finnek Pártja (2011 előtt: Igazi Finnek, finnül: Perussuomalaiset) hívei is gondolkodnak a taktikai szavazáson: mindkét csoport válaszadóinak 11 százaléka taktikai szavazást tervez. Valamennyi párt támogató csoportjában a taktikusan szavazók, illetve azt lehetségesnek ítélők aránya kevesebb, mint egyharmad.

Alexander Stubb nem véletlenül áll jól: rendkívül ambíciózus politikus

Alexander Stubb nem véletlenül áll jól: rendkívül ambíciózus finn politikus – 2018-ban bejelentette, hogy indul az Európai Bizottság elnöki pozíciójáért, mint az Európai Néppárt listavezetője

Fotó: AFP/Lehtikuva /Jussi Nukari

A Helsingin Sanomat közvélemény-kutatása szerint egyértelműen nőtt Jussi Halla-aho, a Finnek Pártja jelöltje (és jelenlegi parlamenti elnök) és Olli Rehn, a Centrumpárt (finnül Suomen Keskusta)által támogatott jelölt népszerűsége. Halla-aho támogatottsága a januári felmérés alapján 18 százalék, Rehné 12 százalék. A felmérésben ugyanakkor továbbra is a finnül, svédül, angolul, franciául és németül beszélő volt finn külügyminiszter, 2014. június 24. és 2015. május 29. között pedig Finnország miniszterelnöki tisztségét is betöltő Alexander Stubb, a Nemzeti Koalíció jelöltje áll az élen 22 százalékos támogatottsággal, a szintén volt külügyminiszter zöld Pekka Haavisto pedig 20 százalékos támogatottsággal bír. Az is igaz, hogy decemberről januárra mindkettejük támogatottsága két százalékponttal csökkent.

Pekka Haavisto a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a második helyen áll

Pekka Haavisto a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a második helyen áll

Fotó:Anadolu Agencyvia AFP/Alessandro Rampazzo

Jussi Halla-aho tehát most azért küzd, hogy bejusson az elnökválasztás második fordulójába, mindössze két százalékponttal Pekka Haavisto mögött. Halla-aho pozíciója erősnek tűnik, így a korábbi első kettő helyett most valójában az első háromról beszélhetünk.

Az elemzések szerint a harmadik, akiből az első fordulóban könnyen második lehet és bekerülhet a második fordulóban: Jussi-Halla-aho

A nevető harmadik, akiből az első fordulóban könnyen második lehet és bekerülhet a második fordulóba: Jussi-Halla-aho

Fotó: Alessandro Rampazzo / ANADOLU / Anadolu via AFP

Az elnökválasztási verseny többi jelöltjének támogatottsága stagnál. Mindössze 6 százalékos támogatottságával a baloldali szövetséges Li Andersson ismét népszerűbb, mint az SDP-s Jutta Urpilainen, aki 5 százalékos támogatottságot kapott a legutóbbi mérésen. A saját párt támogatóinak támogatása sok jelölt népszerűségének az alapja. Főleg a Finnek Pártja és a Centrumpárt hívei kezdtek gyülekezni saját jelöltjük mögé. A szociáldemokrata támogatók azonban továbbra is szétszóródnak a különböző jelöltek mögött. Urpilainen helyett Haavisto kap nagyobb támogatást tőlük. Az első körben a Nemzeti Koalíciót támogatók körében is megfigyelhető egy kis elmozdulás Stubb oldaláról a többi jelölt, elsősorban Haavisto és Halla-aho tábora felé. A biztos szavazók közül Stubb a legnépszerűbb 24 százalékkal, Haavisto a következő 23 százalékkal, a harmadik pedig Halla-aho 18 százalékkal. Stubb és Haavisto előnye tehát valamivel nagyobb, ha az összes válaszadó helyett bizonyos szavazókat nézünk. Halla-aho azonban ebben a csoportban is növelte támogatottságát. Amikor kikerülnek a számokból azok, akik nem nyilvánítottak véleményt, vagy nem szándékoznak szavazni, a számok kissé módosulnak, de a sorrend változatlan marad: Stubb továbbra is vezet 24,2 százalékkal. Haavisto 22,3, Halla-aho 20,6, Rehn 13,4 százalékot kapna.

A választások második fordulójáról megkérdezetteknek több pár közül kellett választaniuk, hogy a jelöltek közül melyikre szavaznának, ha egymással szemben állnának, és csak egyet lehetne választani. Ha most lennének a választások, Alexander Stubb a második fordulóban minden ellenfelét legyőzné. Ha Pekka Haavisto lenne a „párja”, akkor 55 százalék Stubbra szavazna, ha viszont Olli Rehn lenne, akkor egy kicsit csökkenne a különbség a jelöltek között, és 53 százalék szavazna Stubbra. Halla-aho-nál Stubb egyértelműen nyerne. Minden válaszadót megkérdeztek, hogyan döntenének a második körben, ha a jelenlegi két legjobb ,Stubb és Haavisto állna szemben egymással. A válaszadók 70 százaléka biztosan szavazna ebben az esetben, 17 százalékuk pedig valószínűleg.

Elolvasom a cikket