Tóth László Levente
2024. január 23. kedd. 7:06
Norvégiának csak néhány éve van arra, hogy katonailag felkészüljön az orosz fenyegetés ellen – figyelmeztetett a norvég védelmi erők parancsnoka, Eirik Kristoffersen. „Ez az időszak talán egy évig, két-három évig tart, és ezalatt még többet kell befektetnünk a tartós védekezésbe” – mondta Kristoffersen tábornok a norvég NTB hírügynökségnek adott interjújában. „Kifutunk az időből” – fogalmazott. Kristoffersen arra gondolt, hogy nem lehet tudni Oroszország terveit három év múlva vagy az ukrajnai háború befejezése után, és bizony – akár tetszik, akár nem – fel kell készülni a bizonytalanságra. Kristoffersen az első norvég védelmi főnök a második világháború óta harci tapasztalattal, 2011-ben afganisztáni szolgálatáért megkapta a Hadikeresztet Karddal.
A Norvég Fegyveres Erők vezetője, Eirik Kristoffersen tábornok sajtótájékoztatót tart a NATO Katonai Bizottság 2023. évi konferenciáján a norvégiai Oslóban, 2023. szeptember 16-án
Fotó: AFP/NTB/Lise Åserud
A norvég tábornok interjúja előtt, a múlt héten a NATO-országok katonai vezetői Brüsszelben gyűltek össze – emlékeztetett a Helsingin Sanomat. Arra a Demokraatti című lap emlékeztetett, hogy az Oroszország fenyegetésére való felkészülésben nincs újdonság, mert a NATO Oroszország és a terrorista csoportok fenyegetésére készül, legalábbis ezt mondta a szövetség katonai bizottságának elnöke, Rob Bauer admirális a NATO brüsszeli főhadiszállásán.
Kristoffersen ott is felhívta a figyelmet az Oroszország által létrehozott hadigazdaságra, amelynek gyártása során meglepően nagy mennyiség halmozódott fel az ország fegyverkészletéből „Együttműködtek olyan országokkal is, mint Irán és Észak-Korea, ami azt jelenti, hogy Oroszország fegyveres erői a vártnál gyorsabban erősödtek meg tavaly is” – hangsúlyozta.
Micael Bydén a múltat idéző kép előtt (Bydén 2012 és 2015 között a légierő főnökeként szolgált) felszólal a svédországi Salenben 2024. január 8-án tartott Társadalom és Védelmi Konferencián
Fotó: AFP/TT NEWS AGENCY /Pontus Lundahl
Micael Bydén tábornok, a Svéd Fegyveres Erők legfelsőbb parancsnoka és vezető politikusok Svédországban is figyelmeztették az embereket a háború esetleges terjedésére saját földjükön. „Ugyanarról beszélünk, én és Bydén” – mondta Kristoffersen az NTB-nek, hozzátéve: a világ biztonsági helyzete súlyos állapotban van. Korábban a német Bild lap is beszámolt a német védelmi erők forgatókönyvéről, amelyben arra készültek, hogy Oroszország már 2025-ben megtámadja a NATO területét.
A szájkarate helyett nézzük most a tényeket. A Helsingin Sanomat rámutat arra is, hogy Koivisto, azaz Primorski kikötője a Balti-tenger legnagyobb olajkikötője és az olajvezeték végállomása – száz kilométerre északra Szentpétervártól. A több mint ötmillió lakosú Szentpétervár környékén számos különböző méretű erőmű található, amelyek a hő- és energiaelosztáshoz szükségesek. A legnagyobbak a Severo-Zapadnaya és a Viborg hőerőművek Szentpéterváron. Oroszországban pedig egy áramszünet átmeneti károkat okozhat az energiagazdaságban, legalábbis helyben. A lap szerint az ukrán dróntámadások valószínűleg nem okoznak tartós fennakadást az orosz hadviselésben, és Ukrajna nem is törekszik erre. A támadások azonban arra kényszerítik Oroszországot, hogy megossza haderejét, Ukrajna így bizonyos értelemben ugyanazt csinálja, mint tavaly Oroszország
Az ukrajnai konfliktus kiéleződése után Oroszország kettős állampolgárai közül sokan megkezdték az állampolgárságukról való lemondás folyamatát, személyes és politikai tiltakozásként egy tekintélyelvű állam ellen. A folyamat nehézségét azonban gyakran emlegetik az erről szóló vitákban – hívta fel a figyelmet szintén a Helsingin Sanomat. Hozzátették: Azok számára, akik a finn bürokráciához szoktak hozzá, nehéz lehet megérteni, mennyire nem működik és milyen lassú az orosz állampolgárságról való lemondás rendszere. A teljes lemondási folyamat több száz euróba kerül, a szükséges összes dokumentum benyújtása és közjegyző általi jóváhagyása után azonban legalább fél éves, de akár egy éves várakozási idő kezdődik. A nagykövetséggel vagy az orosz hatóságokkal való kommunikáció gyakorlatilag nem létezik, az elektronikus rendszerekről nem is beszélve. A több száz euró befizetése után tényleg csak várni lehet, és remélni a legjobbat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fel kellene adni, miközben Oroszország provokációja a kettős állampolgárságukról lemondók megbüntetéséhez vezet, gyakran hallani, hogy „nem megy a posta” vagy „a határ le van zárva”.
