MH/MTI
2024. január 23. kedd. 6:32
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Gázai övezetet uraló Hamász október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli térségében. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.
A Downing Street tájékoztatása szerint Sunak és Biden a hétfői telefonos megbeszélésen hitet tett az együttműködés folytatása mellett annak elérésére, hogy Izrael újabb humanitárius célú tűzszüneteket tartson a Gázai övezetben folyó hadműveleteiben, mindenekelőtt éppen a Gázába hurcolt túszok kimenekítése, emellett további segélyek bejuttatása érdekében.
A brit kormányfő és az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy szükséges újabb útvonalak megnyitása a Gázának szánt segélyek számára, és ezzel egy időben javítani kell a már meglévő folyosók működésének hatékonyságát.
Rishi Sunak és Joe Biden egyetértett abban is, hogy minden eddiginél fontosabb a kétállami megoldásra alapuló rendezés, amely lehetővé teszi, hogy az izraeliek és a palesztinok egyaránt békében és biztonságban élhessenek.
A brit kormány az utóbbi időszakban többször is hangot adott ennek az álláspontjának.
David Cameron külügyminiszter a londoni alsóház külügyi bizottságának minapi meghallgatásán kijelentette, hogy a kétállami megoldás nélkül sem Izrael, sem a palesztinok nem élhetnek biztonságban.
A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.
Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli azonban a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok nem Izrael szomszédságában, hanem Izrael területén akarják létrehozni saját államukat.
A nagykövet kijelentette, hogy Izrael most már nem fogadja el a kétállami megoldást.
