Az államfő a találkozó elején elmondta, három napra Békés vármegyébe „költözött” a kihelyezett Sándor-palota. Közölte, Békés határ menti vármegye „annak minden szépségével és nehézségével, amely infrastrukturálisan nem élvezi az összeköttetések minden előnyét”. Véleménye szerint „ha azt mondjuk, hogy a konnektivitás világában élünk, akkor ezt saját hazánkon belül jobban meg kell teremteni” elsősorban azzal a céllal, hogy munkahelyet tudjanak teremteni az itt élőknek – hangsúlyozta.
Elmondta, látja a demográfiai adatokat, tudja, hogy „még többet érdemes azért tenni, hogy helyben találja meg mindenki a boldogulását, hogy legyen megfelelő, tisztességes munka, amellyel el lehet tartani a családokat”. Ezt érzi a legnagyobb kihívásnak Békésben – jelentette ki.
Hozzátette, emellett szeretné látni a következő napokban, hogy milyen tartással, szorgalommal, kitartással, erővel élik a mindennapokat itt az emberek.
A találkozón Békés vármegyei részről három országgyűlési képviselő, Kovács József, Erdős Norbert és Herczeg Tamás; Takács Árpád főispán és Görgényi Ernő, Gyula polgármestere volt jelen.
Takács Árpád a találkozó után elmondta, tájékoztatást adott a köztársasági elnöknek a megye agráriumának fő jellemzőiről, az öntözés fontosságáról; a feldolgozóipari fejlesztések szükségességéről; az M44-es és az M47-es gyorsforgalmi utakról, a Lőkösháza-Budapest vasútvonalról; emellett az elmúlt tíz évben a Modern városok és a Magyar falu program, valamint uniós fejlesztések révén megvalósult fejlesztésekről.
Szó volt a szakképzésről, és arról, hogy a felsőoktatásban, a Gál Ferenc Egyetemen – a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve – elindul a mérnökképzés, amely fontos az utánpótlás miatt.
A köztársasági elnökkel ismertették, hogy Békésben, egyedülálló módon, hat nemzetiség él együtt békében; továbbá szó volt az egészségügyi intézmények fejlesztéséről, a gázkitermelésről szóló Corvinus-projekt lehetőségeiről és a békéscsabai reptérről is – sorolta a főispán.
Takács Árpád elmondta, az elnök támogatásáról biztosította őket a vármegye felzárkóztatását illetően.
Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere arról beszélt: a köztársasági elnök alkotmányos státusánál fogva elsősorban szimbolikus jelentőségű a látogatás. Azzal, hogy több mint 70 vármegyei település közül Gyulán a vár lett a kihelyezett Sándor-palota, „három napig az ország közvéleményének figyelme a városra irányul”.
Elmondta, vázolta az államfő számára, hogy a város adottságainak kihasználásához infrastrukturális beruházásokra és befektetésekre van szükség. Az iparfejlesztésről szólva kitért arra, hogy az Airbus Gyulára települése jó példa a fiatal szakemberek visszacsábítására, megtartására.
Görgényi Ernő örömét fejezte ki, hogy szerda délután az államfő ellátogat Erkel Ferenc szülőházába. Mint mondta, missziójuknak tartják, hogy „tudatosuljon az emberekben, Erkel Ferenc Gyula szülötte, és hogy életműve fontos szerepet játszik a magyar kultúrában”.
Novák Katalin szerdán reggel a gyulai vár előtt ünnepélyes zászlófelvonáson vett részt, és találkozott Czene Ferenc helyi solymásszal, reptetett sólymot, majd fényképezkedett a tiszteletére a vár előtti térre kilátogató helyiekkel.
Az államfő kedd este érkezett meg Gyulára, közösségi oldala szerint a Gyulai Várszínházban megnézte Edward Albee Három magas nő című előadását.
