A lézernyaláb összesen 100 kilométeres távot tett meg, miközben egy mindössze öt centiméter széles célpontot kellett eltalálnia. Korábban még nem próbálkoztak hasonlóval a szakemberek.
A célpont a Vikram leszállóegységre szerelt apró eszköz, a prizmákból felépülő LRA (Laser Retroreflector Array) volt, amelyet kizárólag abból a célból fejlesztettek, hogy lézerrel lehessen rá lőni.
A kísérlet első szakasza sikerrel zárult, az eszközről visszaverődő lézernyalábot a NASA műholdjának sikerült befognia.
A technikát a Föld körül keringő szondák követésére lehet használni. A mostani volt az első alkalom, hogy egy mozgó űreszközről egy mozdulatlan kutatóeszközre lőttek, a módszerrel pedig egy Holdon lévő tárgy helyzetét sikerült meghatározni. Ha sikerül a lézeres helymeghatározást tökéletesíteni, az több szempontból is nagy előrelépés lehet a jövőbeni küldetések során: például jelölni lehetne az idegen égitesteken tartózkodó robotok, esetleg emberek helyzetét, illetve segíteni lehetne navigációjukat.
Az LRA az amerikai (NASA) és az indiai űrügynökség (ISRO) közös fejlesztése. Az eszköz bármilyen irányból érkező fényt képes visszaverni. Emellett teljesen optikai műszer, így nem igényel áramot vagy karbantartást, akár évtizedeken át működőképes marad, és meghatározhatják vele a Vikram pozícióját. A leszállóegység ugyan már nem üzemel, így elmozdulni sem fog, de tesztelésre továbbra is jó, a technikát pedig hasznosítani lehet a következő generációs űreszközökön is.
A NASA űrszondájának még nyolcszor el kell találnia a LRA-t, hogy a teljes kísérletet sikeresnek nyilvánítsák.
