Fegyházbüntetésre ítélték az úgynevezett „antifaügy” egyik vádlottját

A vád szerint a külföldi állampolgárságú terheltek egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló, fiatal felnőttekből álló szervezet tagjai voltak, akik demonstrációkon és tüntetéseken való részvétel mellett erőszakos támadásokkal tervezték felvenni az ideológiai harcot a militáns nemzetszocialista, fasiszta eszméket is hirdető, szélsőséges jobboldal szimpatizánsaival.

Céljuk az volt, hogy a kiválasztott áldozatokat az élet kioltására alkalmas különböző eszközökkel bántalmazzák azért, hogy a súlyos, életveszélyes sérülések és a váratlan támadások körülményei miatt érzett megaláztatás olyan mértékű lelki gyötrelmet okozzon a sértetteknek, amely elrettentő üzenetet közvetít a szélsőjobboldali mozgalmak képviselőinek. A fent említett szervezet tagjai számára – többek között a II. rendű vádlott vezetésével – erőnléti edzéseket tartottak, amelyek során a támadások pontos menetét is gyakorolták.

A vádirat szerint az I., II. és III. rendű terhelt a szervezet ideológiai céljával azonosulva egy Budapestre tervezett, összehangolt támadásokban való részvétel miatt utazott Magyarországra. Az I. rendű vádlott több támadásban is részt vett, míg a II. és III. rendű terheltet az egyik tervezett bántalmazás helyszínéről való menekülés közben fogták el a rendőrök. Az ügyészség az ún. mértékes indítványában a terheltek váddal egyező beismerése és tárgyaláshoz való jogáról való lemondása esetére azt kérte a bíróságtól, hogy ítélje az I. rendű vádlottat 11 év, a II. és III. rendű vádlottat pedig három év hat hónap fegyházbüntetésre. Ezen felül az I. rendű terheltet tíz évre, a II. és III. rendűt pedig öt-öt évre utasítsa ki Magyarország területéről.

Az előkészítő ülésen csak a II. rendű terhelt ismerte be a váddal egyezően a bűnösségét, a tárgyaláshoz való jogáról is lemondott. A bíróság elfogadta a vádlott nyilatkozatát, és a felszólalásokat követően ítéletet hirdetett, amelyet a vádirati tényállásra alapított. Az enyhítő és súlyosító körülményeket figyelembe véve a bíróság a terhelt büntetését – a középmértékben – három év fegyházbüntetésben állapította meg. Ezen felül öt évre ki is utasította őt Magyarország területéről. A vádlott javára értékelte a bíróság a beismerését és a büntetlen előéletét, a terhére pedig azt vette figyelembe, hogy a terhelt ellen Németországban büntetőeljárás van folyamatban.

További súlyosító körülménynek számítottak a bűncselekmény elkövetésének körülményei, annak nemzetközi, határokon átnyúló, szervezett jellege, valamint az is, hogy a terhelt a bűnszervezetben vezető szerepet töltött be, így a támadásokban tevőleges szerepe volt. Bár a vádlott személyi körülményei rendezettségre utalnak, azonban jelenlétének az eljárási cselekményeken való biztosítása céljából, a szökés, elrejtőzés veszélye miatt a bíróság a férfi letartóztatását a másodfokú jogerős döntés kihirdetéséig fenntartotta.

Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett. A kényszerintézkedés fenntartásáról szóló végzés sem jogerős, mivel a terhelt és védője azt sem fogadta el. Az I. és III. rendű terhelt esetében az eljárás tárgyaláson folytatódik, amelyet 2024. május 24-re tűzött ki a bíróság. Az előkészítő ülésen a III. rendű terhelt és védője kérte a vádlott bűnügyi felügyeletének megszüntetését, azonban az indítványt a bíróság a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, a vádlott az eljárási cselekményeken való jelenlétének biztosítása céljából elutasította.

Elolvasom a cikket