Mikor Olaf Scholz leváltotta Angela Merkelt, úgy állította be magát, mintha ő lenne a hosszú ideig kormányzó kancellár természetes utódja. De a Németország élén töltött első évek nem egészen úgy alakultak, ahogy sokan várták: a német politikai élet megosztottabb, mint valaha, tömegek tüntetnek és sztrájkolnak, és a német radikális jobboldal is megerősödött – sorolja a Politico.
Út az összeomlás felé.
Németország az elmúlt években már átélt turbulens időket: menekültválság, hitelválság stb. – idézi fel a brüsszeli lap a cikkben, azonban, mint rámutatnak: Angela Merkel mégis a stabilitás látszatát tudta kelteni.
Merkel alatt az amerikaiak biztosították az ország védelmét, közben jött az olcsó orosz gáz keletről, és nemzetközileg semmi nem akadályozta a német ipar szárnyalását. Most azonban, úgy tűnik, véget ért az aranykor. Az ország vezetői attól tartanak, hogy Trump megválasztásával Európa védelmező nélkül marad, és Németország lesz Ukrajna legnagyobb támogatója. Az exportorientált német gazdaságot nehéz helyzetbe hozták a háború következtében megnőtt energiaárak.
Jelenleg úgy tűnik: Németország recesszió felé tart.
A gazdasági helyzeten nem segít, hogy a lakosság is elégedetlen: újabban a mozdonyvezetők kezdtek sztrájkba, amely komoly szállítási problémákat okoz – olvasható a lap hasábjain.
Életképtelen koalíció, erősödik az AfD.
A Politico elemzése szerint az sem segít a helyzeten, hogy a hárompárti koalíció iránti bizalom folyamatosan fogy. A pártok egymással is harcolnak, és olyan döntéseket hoznak, amelyekkel magukat hozzák nehéz helyzetbe.
A felmérések szerint a koalíció és Scholz is egyre népszerűtlenebb.
A Politico cikke szerint a politikai közép visszaszorulásának legfőbb jele az AfD erősödése. Az elmúlt napokban tömegek vonultak utcára, hogy kifejezzék, „veszélyesnek” tekintik a demokráciára a pártot. A tüntetések azután törtek ki, hogy nyilvánosságra került egy találkozó, amin radikális jobboldaliak vettek részt, és amelyen szóba került, hogy ki kellene utasítani azokat a bevándorlókat, akik nem akarnak asszimilálódni. Hendrik Wüst kereszténydemokrata politikus egyenesen „náci pártnak” nevezte az AfD-ét. A német vezetők támogatásukat fejezték ki a tüntetések iránt.
Az AfD országosan 21 százalékon áll vagyis ők a második legtámogatottabb párt a CDU jobboldali szövetsége mögött. Kelet-Németországban, ahol szeptemberben tartományi választásokat tartanak, az AfD vezeti a felméréseket.
Lázadnak a gazdák.
A német mezőgazdasági dolgozók sem elégedettek a koalíció munkájával. Januárban felvonultak a német gazdák Berlinben, hogy tiltakozzanak a kormány azon terve ellen, hogy fokozatosan megszüntetnék a gázolajra vonatkozó adókedvezményeket a mezőgazdasági ágazat számára – ez a koalíció költségcsökkentő intézkedése volt. Azóta a tiltakozások kiszélesedtek. Egy Berlinben tüntető traktoron például a következő felirat volt kitűzve: „A külpolitika szar, a menekültpolitika szar, a környezetpolitika szar, az egészségügyi politika szar.”
