Fény derülhet Stonehenge köveinek eredetére

Annak ellenére, hogy egyenként körülbelül 25 tonnát nyomnak, a Stonehenge hatalmas köveit valahogy hihetetlen távolságokra szállították, amikor az emlékművet körülbelül 5000 évvel ezelőtt építették. E kolosszális monolitok többsége a West Woods nevű helyről származik, amely mintegy 25 kilométerre van magától a helyszíntől, azonban új kutatások során olyan szarsenkőtöredékeket azonosítottak, amelyek hihetetlenül messziről, 123 kilométerre, Kelet-Sussexből származnak.

A szarsenek szilikátosodott homokkő sziklák, amelyek Dél-Anglia nyílt krétadombjain találhatók. Ezekből épül fel a Stonehenge számos ikonikus építménye, köztük a Trilithon patkó, a Sarsen-kör és a Station Stone téglalap.

Míg a belső kört alkotó kisebb (de még mindig masszív) „kékkövekről” köztudott, hogy a walesi Preseli Hillsből származnak, a szarsenek eredetét csak 2020-ban erősítették meg, amikor a gigantikus kőzetek közül kettő kivételével mindegyik kémiai összetételét a nyugati erdőkben található forrásanyaggal azonosították. Érdekes módon a két anomális szarsennek – amelyeket egyszerűen csak 26-os és 160-as kőnek neveznek – még nem sikerült nyomára bukkanni.

Hogy további betekintést nyerjenek e hatalmas kövek eredetébe, egy új tanulmány szerzői elemezték a Stonehenge-nél 2008-ban az ásatási árkokból előkerült 54 szarsentörmelék-minta kémiai összetételét. Olyan technikák alkalmazásával, mint a röntgenfluoreszcencia-spektrometria (pXRF) és az induktívan kapcsolt plazma-tömegspektrometria (ICP-MS), a kutatók felfedezték, hogy e töredékek egyike sem egyezik meg teljesen a West Woods-i szarsenekkel.

Eredményeiket összehasonlítva a Dél-Angliában található szarsenkitermelési területek adataival, a tanulmány szerzői 15 mintát tudtak konkrét helyszínekhez kötni.

„Ezek közül tizenegy valószínűleg Monkton Downból, Totterdown Woodból és West Woodsból származik a Marlborough Downsból (25-33 km-re északra Stonehenge-től)” – írják a kutatók. „Három töredék valószínűleg a hampshire-i Bramdeanből (51 km-re délkeletre Stonehenge-től), egy pedig a kelet-sussexi Stoney Wishből (123 km-re délkeletre) származik”.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a töredékek nem a fő West Woods-i szarsenek feldolgozása során keletkeztek, bár nem világos, hogy a 26. vagy a 160. kő külső felületéről eltávolított anyagot képviselnek-e. A törmelék más, egykor a Stonehenge-nél álló, de azóta eltávolított vagy lebontott szarsenkövekhez is tartozhatott.

„Ebben a szakaszban csak találgatni tudunk arról, hogy miért van jelen ilyen sokféle forrásból származó szarsenkő Stonehenge-nél” – írják a tanulmány szerzői. A számos lehetséges magyarázat között szerepel, hogy ezek a töredékek egykor a híres nevezetesség építéséhez használt kalapácskövek darabjai voltak.

Alternatív megoldásként ezek az idegen kövek olyan kisebb sziklák részei lehettek, amelyeket szertartási céllal hoztak a helyszínre.

Elolvasom a cikket