Kijev nem is gondolkodik olyan forgatókönyvön, amelyben nem kapják meg az ígért segélyt, ismerte el az egyik képviselő az amerikai lapnak – írta meg az oroszhirek.hu.
Magyarország ellenezte a csomagot, és azt javasolta, hogy Ukrajna inkább évente kapjon átutalást a gazdasági segítségnyújtásra, mintsem a négyéves, 50 milliárd eurós kötelezettségvállalást egy összegben.
“Jelenleg még csak nem is fontolgatjuk azt a lehetőséget, hogy ne kapjuk meg ezt a támogatást” – mondta a Politico című lapnak Danyiil Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi és adóügyi bizottságának vezetője. A képviselő szerint a csomag “kulcsfontosságú” Kijev számára, hozzátéve, hogy az ukrán kormány nem katonai kiadásai függnek tőle.
Egy másik, Washington által Kijevnek ígért segélycsomag is elakadt a kongresszusban. Joe Biden elnök 2023 októberében 60 milliárd dollárt kért Kijev számára, de a republikánus törvényhozók nem adtak zöld utat a törvényjavaslatnak, hacsak Biden nem egyezik bele az amerikai határellenőrzési törvények felülvizsgálatába és szigorításába.
Az ukrán pénzügyminisztérium tavaly novemberben kiadott jelentése szerint a parlament által elfogadott 2024-es állami költségvetés 1,6 billió hrivnya (42 milliárd dollár) hiányt mutat. Ukrajna nyugati támogatói a Moszkva és Kijev közötti konfliktus 2022 februári kezdete óta mintegy 73,6 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújtottak Ukrajnának – jelentette a Politico a Center for Economic Strategy – egy kijevi székhelyű agytrösztre hivatkozva.
A belső pénzügyi források nem lennének elegendőek ahhoz, hogy Kijev teljesítse a nem katonai célú kiadási kötelezettségeit – mondta Maria Repko, a Center for Economic Strategy vezetője a lapnak.
“Most már minden elemző egyetért abban, hogy a legnagyobb kockázatot idén az jelenti, hogy nem kapnak segélyt” – mondta, hozzátéve, hogy Kijev számára ebben az esetben az egyetlen lehetőség az lenne, ha elkezdene pénzt nyomtatni.
Decemberben Denisz Smihal ukrán miniszterelnök állítólag rendkívüli találkozót kért Kijev nyugati támogatóitól, hogy megvitassák az országát érintő költségvetési problémákat. Az ukrán pénzügyminisztérium ugyanebben a hónapban közölte, hogy az idei év első két hónapjában hiányt szenvedhet az állami költségvetés.
Repko a Politico című lapnak elismerte, hogy Ukrajna GDP-jének negyedét azok a területek adják, amelyek azóta 2022 őszén népszavazások sorozatában Oroszországhoz való csatlakozásra szavaztak. Korábban Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök egy “zombihoz” hasonlította a nemzetgazdaságot, amely csak nyugati finanszírozással mutat életjeleket.
