A kisebbségi jogok elvétele minden európai értékkel, nemzetközi és kétoldalú megállapodással ellentétes – hangsúlyozta az államtitkár, emlékeztetve arra, hogy Ukrajna 2015-ben kezdte meg a kisebbségi jogok „megnyirbálását” az oktatási, a kisebbségi és a nyelvtörvény módosításával.
A hétfői találkozón a magyar delegáció 11 pontban összegezte a kisebbségekkel kapcsolatos elvárásait, amelyeket közös munkabizottság tárgyal meg – mondta. Hozzátette, a magyar kormány a 11 pontról egyeztetett a kárpátaljai magyar közösséggel, az általuk megfogalmazottakat képviselték.
A magyar miniszterelnöknek és az ukrán elnöknek akkor kell találkoznia, amikor a kapcsolatok új szakaszba lépnek – mondta az államtitkár. Úgy fogalmazott, ha meglenne az Orbán-Zelenszkij találkozó időpontja, az azt jelentené, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapták a jogaikat, „a munkát el tudtuk végzeni”.
Elmondta azt is, hogy a háború kapcsán a magyar álláspont továbbra is a feltétel nélküli tűzszünet és a béketárgyalások azonnali megkezdése.
Amikor a háború elkezdődött, a „brüsszeli stratégia” az volt, hogy nyugati fegyverekkel, nyugati utánpótlással Ukrajna győz a csatatéren, a brüsszeli szankciók meggyengítik az orosz gazdaságot, amely az orosz belpolitika instabilitásához vezet – hangsúlyozta. Ezzel szemben az a realitás, hogy az orosz gazdaságot a szankciók nem tették tönkre és a belpolitika stabil – tette hozzá, kiemelve, hogy a csatatéren nincs megoldás, ott csak halottak vannak. Megjegyezte, hogy a brüsszeli stratégia teljes kudarc, új stratégiára, tűzszünetre és békére van szükség.
Három különböző dolog Ukrajna pénzügyi támogatása, az EU költségvetése és a Magyarországnak járó uniós pénzek – mondta az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a Financial Times gazdasági lap szerint Brüsszel tönkreteszi a magyar gazdaságot, ha az ország nem támogatja az Ukrajnának szánt pénzügyi segítséget.
Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban a magyar miniszterelnök már korábban ismertette az álláspontját, amely szerint azt nem hitelből és nem az uniós költségvetésből kell megoldani – mondta az államtitkár. Megjegyezte, hogy a február 1-jei uniós csúcson a miniszterelnök el fogja mondani, hogy van-e más javaslata, vagy olyan javaslat, amit el tud fogadni – tette hozzá.
Az uniós források járnak Magyarországnak, az nem adomány, nem ajándék – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette azt is, hogy a pénz fontos, de a gyermekek védelme, a migráció kapcsán az ország biztonságának óvása, a háború kapcsán pedig Magyarország békéjének megőrzése fontosabb. Mint mondta, ez „vörös vonal”, amelyből Magyarország nem enged.
A tavalyi év első felében világszinten 30 százalékkal csökkent a befektetések mértéke, Magyarország ezzel szemben tavaly a 2022-es rekordértéket duplázta meg – mondta a befektetésekkel kapcsolatban a politikus. Kiemelte, hogy 6,5 milliárd euróról 13 milliárd euróra nőtt a befektetések mértéke.
A magyar álláspont, hogy Európának érdeke az együttműködés Kínával és a keleti régióval – ismertette. Magyarország folytatja a gazdasági együttműködést Kelet és Nyugat felé egyaránt – tette hozzá.
Menczer Tamás a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az ukrán-magyar találkozó kapcsán azt emelte ki, hogy Magyarország mindig kiállt Ukrajna területi szuverenitása és integritása mellett, a háború kitörése óta pedig humanitárius segítséget nyújt.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország több mint egymillió menekültet fogadott be Ukrajnából, felajánlotta a katonák és gyerekek gyógykezelését, valamint óvodák, iskolák, rendelőintézetek felújításában nyújt segítséget. Több mint ötezer Ukrajnából menekült gyermek tanul Magyarországon 1500 magyar óvodában és iskolában, 14 ezer gyermek számára pedig táborokat szerveztek. Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre – hangsúlyozta az államtitkár.
