Alicja Copik, a UCF docense, az orvostudományok professzora karrierje során olyan technológiák kifejlesztésére összpontosított, amelyek „felturbózzák” a szervezet NK-sejtjeit. Ezek a sejtek a szervezet első védelmi vonalát képezik a vírusos és más patogén fertőzések, sőt a rosszindulatú daganatok elleni védelemben. Copik laboratóriumában nanorészecske-technológiát és géntechnológiát használtak arra, hogy ezeket a sejteket jobban felfegyverzett rákölővé tegyék.
A technológiát olyan NK-sejtek tenyésztésére használják, amelyek klinikai vizsgálatokban vannak leukémiás felnőttek kezelésére. A közelmúltban megjelent publikációiban azt vizsgálta, hogy a rákos sejtek által az elpusztítás elkerülésére használt „molekuláris fékek” egyikének eltávolítása – akár antitestek, akár géntechnológia segítségével – fokozhatja-e az NK-sejtek daganatellenes erejét.
A kezdeti laboratóriumi tesztek szerint ez a megközelítés komoly eredményeket mutat a neuroblasztóma rákos sejtvonalak, a csecsemők leggyakoribb rákos megbetegedésének elpusztításában. A nagy kockázatú neuroblasztómában szenvedő gyermekek ötéves túlélési aránya mindössze 50 százalék.
Ezeknek a gyermekeknek fájdalmas kezeléseken kell átesniük, amelyek kemoterápiát, antitestterápiát és csontvelő-átültetést foglalnak magukban – ezek fele sikertelen.
„A konyhai mosogató kivételével mindent bevetünk ezeknél a gyerekeknél, és még mindig nem tudjuk megállítani a rákot” – mondja Brian Tullius, az amerikai haditengerészet veteránja, volt repülősebész, az orlandói AdventHealth gyermekrák-specialistája és a kórház gyermek-sejtterápiával foglalkozó kutatási orvosigazgatója, aki együttműködik Copik kutatásában.
Az NK-sejtes terápia minden rákos beteg – de különösen a neuroblasztómás gyermekek – számára ígéretes, mivel nagyon kevés mellékhatással jár. Az NK-sejteket a beteg családja, barátai vagy akár teljesen idegenek is adományozhatják anélkül, hogy az új sejtek megtámadnák a recipiens egészséges sejtjeit, ami más őssejt-transzplantációk vagy T-sejtes terápiák esetében előfordul.
Copik mellett Tayler Croom Perez, a UCF posztdoktori kutatója is részt vesz a gyermekrákos tanulmányban. Croom Perez nemrég osztotta meg a csapat előzetes eredményeit más kutatókkal, orvosokkal és betegekkel a Dél-Floridában évente megrendezett Live Like Bella gyermekrákkutatási szimpóziumon.
Croom Perez a UCF-en szerzett alapdiplomát igazságügyi tudományokból, doktori diplomáját pedig a Penn State Egyetemen szerezte. Visszatért alma materébe, hogy NK-sejtekkel kapcsolatos kutatásokat végezzen.
„Mindig is szerettem a tudományos felfedezéseket – mondja Croom Perez. – Most lehetőségem van arra, hogy a tudományomat olyan transzlációs eredményekre használjam, amelyek közvetlenül befolyásolják a betegek kimenetelét.”
A British Medical Journalban megjelent legutóbbi jelentésében Copik kimutatta, hogy az általa energetizált NK-sejtek javíthatják a jelenleg fejlesztés alatt álló rákos immunterápiás kezelések teljesítményét. Az ilyen kezelések úgy működnek, hogy felszabadítják immunrendszerünk erejét a rák elleni küzdelemben.
A sikeres terápiák közül sok blokkol bizonyos molekulákat, például a PD-L1-et, amelyek megakadályozzák, hogy immunrendszerünk kiiktassa a tumorsejteket. Sok ilyen terápia azonban csak a betegek kis részénél működik. A tudósok ezért más molekulákat keresnek, amelyeket a rák arra használhat, hogy elrejtse magát az immunsejtek támadása elől.
A tüdőrákos betegeken végzett harmadik fázisú klinikai vizsgálatok időközi eredményei azonban mindeddig nem váltották be a terápia kezdeti ígéretét. Ez arra késztette a tudósokat, hogy felkutassák, miért vallhatnak kudarcot ezek a TIGIT-gyógyszerek, és alternatív terápiás stratégiákat keressenek.
Copik szerint kutatásának célja, hogy „megpróbáljon túljárni a rák eszén”.
„De megtanultuk, hogy a természet ördögien okos – mondja. – Azt reméljük, hogy a daganatok és az immunsejtek gyógyszeres kezelések utáni reakciójának és fejlődésének tanulmányozásával jobb kombinált kezelési stratégiákat tudunk majd kidolgozni, hogy javítsuk a rákos betegek eredményeit.”
