Németország forrong címmel készített filmet az M1 a németországi gazdatüntetésről. A stáb az utcára vonuló gazdák ügyén túl a németek mindennapi problémáiról is forgatott. A filmben Szikra Leventével az Alapjogokért Központ elemzőjével mutatják be a németek hétköznapi problémáit, az energiaválságtól a migráción át az orosz–ukrán háborúig.
Az elemző hangsúlyozta, hogy súlyos gazdasági válság alakult ki Németországban, részben az elhibázott szankciós politika, illetve az atomerőművek leállítása miatt kialakult energetikai válság nyomán.
Elmondta: Oroszországból az Északi Áramlaton keresztül nem jut gázhoz Németország, és a kieső energiát a korábban leállított atomerőművekben sem tudják megtermelni. Ebben a helyzetben Németország importból pótolja az energiát. A többi között, paradox módon, a francia atomerőművekben megtermelt áramot használják, illetve visszakapcsolták a kőszénnel, vagyis a leginkább környezetszennyező módon működő erőműveket – sorolta.
„Tehát annyira zöldek a német Zöldek, hogy bezárták az atomerőműveket, és helyette kőszénnel termelnek energiát” – fogalmazott.
A kormányzat helyzetét tovább súlyosbítja, hogy az alkotmánybíróság blokkolt egy 60 milliárd eurós átcsoportosítást a koronavírus-alapból a német költségvetésben, amit a zöldek által szorgalmazott klímaberuházásokra akartak költeni – mondta. A büdzsében keletkezett 60 milliárd eurós lyukat pedig részben a gazdák támogatásainak megnyirbálásával próbálják betömködni. Ezért vonultak utcára a gazdák.
Kifejtette: a helyzetet nehezíti a hárompárti kormánykoalíción belüli állandó vita, mert például a liberális párt gazdaságpolitikája összeegyeztethetetlen a Zöldek törekvéseivel.
Problémának nevezte azt is, hogy a fősodratú német média egyre kevésbé számol be az országban zajló demonstrációkról.
Az M1 aktuális csatorna által készített filmben Szikra Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy a német gazdák és fuvarozók dühösek azért is, mert az országot elárasztják az olcsó ukrán agrártermékek, illetve úgy érzik, hogy Ukrajnát az ő kárukra támogatja a kormány, hiszen Ukrajnára van pénz, az ő támogatásukra pedig kevésbé.
További problémát jelent, hogy a 2021-ben tartott szövetségi és tartományi választások káoszba fordultak Berlinben. Óriási sorok voltak, sok helyen hiányoztak a szavazócédulák, előfordult, hogy olyanok is szavaztak, akiknek nem lett volna szavazati joguk, ebből pedig egy elhúzódó jogvita lett, és mind a két választást meg kell ismételni. Emiatt pedig változhat a Bundestag, a szövetségi parlament összetétele.
„Az egészen biztos, hogy a német állam képviselői nem lehetnek büszkék erre a helyzetre, illetve arra, hogy ilyen káoszba fulladt a választás” – fogalmazott az elemző.
A filmben ismertetik, hogy Németország a 2015-ös menekültválság óta nem fogadott be annyi menekültet, mint tavaly. Az országban jelenleg több mint hárommillió menekült él. Csak Berlinben mintegy 1,5 millió eurót költenek a migránsok elhelyezésére és ellátására naponta, ami évente 547 millió eurót tesz ki.
Ezzel kapcsolatban Szikra Levente rámutatott: a német kormány az elmúlt időszakban egyáltalán nem a bevándorlás csökkentésén dolgozott. Sőt, a Bundestag új állampolgársági törvényt fogadott el, ami megkönnyíti a bevándorlók számára az állampolgárság megszerzését. Ez szavazati jogot jelent, vagyis a német politika alakítására is nagyobb befolyásuk lesz a bevándorló csoportoknak.
Szintén sikertelenek a migránsok kiutasítására tett intézkedések, így ha valakinek elutasították a menedékkérelmét, akkor is az országban marad. Nincs válasz arra sem: hogyan lehet képes a bevándorlással járó kulturális, biztonsági, a bevándorló közösségek erőszakos viselkedésével összefüggő és egyéb kihívásokat kezelni a német állam.
„És akkor nem is beszéltünk az elmúlt évek terrorhullámáról, amely Németországot sújtotta” – mondta Szikra Levente.
