A minap Romániában ismét nyíltan felmerült Ukrajna szétdarabolásának ötlete. A tervvel most Claudiu Tarziu állt elő, az északkeleten lévő, Románia negyedik legnépesebb városában, Jászvásáron január 24-én. A település szorosan rátapadva fekszik a szomszédos, ugyancsak román nyelvű Moldova határán. A helyszín és az időpont kiválasztása nem volt véletlen. Moldva és Havasalföld 1862. január 24-én kiáltotta ki egyesülését, Jászvásár pedig 1916 és 1918 között a Román Királyság fővárosa volt. A várost továbbra is Moldova fővárosaként emlegetik.
Nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni és csak egy hőbörgő román sovinisztának tekinteni a román felsőház tagjának ötletelését. Tarziu ugyanis a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke. Ezzel mindent meg is mondtunk. A párt célja, hogy az általuk összes ősi román földnek tartott területeket Romániához csatolják, mert szerinte e nélkül Románia nem nyerheti vissza szuverenitását – állítja a szenátor.
Az AUR a parlamentben, alsóház, a képviselői helyek 10 százalékát birtokolja és a párt szenátorai ugyanilyen arányban foglalnak helyet a felsőházban is. A szélsőségesen nacionalista párt a legfrissebb, januári felmérések szerint a második helyen áll a pártok népszerűségi listáján. A párt az idén esedékes parlamenti választásokat követően koalíciós partnerként kormányra is kerülhet.
Mindezzel együtt Tarziu most egy példátlan politikai tervvel is előállt. Románia lépjen ki a NATO-ból, mert az ország csak így nyerheti vissza függetlenségét. Az AUR hivatalos álláspontja a NATO-val kapcsolatban az, hogy ez csak egy, a Nagy-Románia megvalósításának útjában álló „birodalmak” közül, A szenátor úgy vélekedett, hogy a NATO-ból való kilépés olyan ár lenne, amelyet megérne megfizetni azért, hogy Románia egykori területei újra egyesüljenek.
Tarziu egyben pedig azt a szándékát is kifejtette, hogy segíteni kellene Oroszországnak Ukrajna feldarabolásában, hogy hazája visszanyerje korábbi dicsőségét és újraegyesítse területeit.
A kijelentések mögött több dolog is magyarázatra szorul. Miért kellene Romániának kilépnie NATO-ból? Ukrajna legnagyobb fegyverszállítói és támogatói a NATO országok. A nyugati védelmi rendszer formailag, „testületileg”, mint katonai szervezet, nem keveredett bele az ukrajnai háborúba, de az egyes tagállamok, külön-külön és egymással egyeztetve is, a legkülönbözőbb módon támogatják Kijevet.
Nyilvánvaló, hogy a szervezet nem hagyná szó nélkül a román darabolási programot, amelynek megvalósulása esetén a maradék Ukrajna tovább gyengülne. A NATO-nak pedig éppen ellenkezőek az érdekei.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára éppen a napokban jelentette ki: Ukrajnának csatlakoznia kell a nyugati védelmi rendszerhez.
Van a darabolási tervnek egy másik katonai vetülete is. Románia már az ukrajnai háború előtt is az Egyesült Államok egyik legodaadóbb partnere volt. A közel-keleti konfliktusok idején nem egyszer használhatták a romániai támaszpontokat az amerikai harci repülők. Az Iránból érkező esetleges fenyegetés ellen pedig Romániába települt egy amerikai rakétavédelmi egység. Úgy tudni, a Fekete-tengeren az ukránok által elsüllyesztett Moszkva hadihajóra is Romániából vezették rá a csapásmérő rakétákat.
Nehezen elképzelhető, hogy Washington hagyná, hogy egy ilyen megbízható szövetségest „kivakarjanak” a NATO berkeiből. Arról már nem is beszélve, hogy a NATO második legnagyobb létszámú hadseregével rendelkező Törökország hogyan viselné el, hogy a területileg és lakosságszámban megnövekedett Románia, mint konkurens regionális hatalom jelenne meg a Fekete-tenger partján.
Ha mindezek még nem húzták volna ki a gyufát Washingtonban, akkor a Tarziu szenátor olyat mondott, hogy az biztos megtette. Szorosabb kapcsolatokra szólított fel Oroszországgal, amellyel kész „kezet fogni” az elmúlt évek viharos viszonya után. Mit tegyünk, arrafelé már csak így mennek a dolgok. A szövetségi hűség soha nem tartozott a román politika erősségei közé. Eddig minden szövetségesét elárulta és hátba támadta.
Mindenesetre úgy látszik, hogy a fenti szempontokkal keveset, vagy egyáltalán nem törődnek. Hogyan is fogalmazott Tarziu az Ukrajnához tartozó területek visszacsatolásával kapcsolatban: Észak-Bukovinát nem lehet elfelejteni! Dél-Besszarábiát nem lehet elfelejteni! Hertsa vidékének, Erdélynek, Kárpátaljának, mindennek, ami a román nemzethez tartozott és tartozik, vissza kell térnie egy államba!” – mondta.
Azt nem lehet tudni, hogy Erdéllyel kapcsolatban mit takar a fenti kitétel. Tartani lehet attól, hogy a trianoni békediktátum tárgyalása során, a román delegáció a ma ismert Tiszántúli területekről is azt állította, hogy az ősi román föld, amely Erdély szerves része.
Vagyis a Tiszát, mint határfolyót jelölték volna meg. A román követelések alátámasztására azt bizonygatták Trianonban, hogy Debrecen csak a csendőrség magyar, amely folyamatosan vegzálja a kulturált neolatin – ők lennének a románok–, polgári lakosságot.
Tavaly márciusban, a két világháború között Romániához tartozó, jelenleg Ukrajna részét képező területek „visszacsatolását” célozta az a parlament elé terjesztett törvénytervezet is, amely felmondta volna az 1997-es román–ukrán jószomszédi és együttműködési szerződést. A román törvényhozás az ötletet lesöpörte az asztalról.
De akkor még az AUR ellenzékben volt.
