Giuliano Setem állatorvos az IFLScience-nek elmondta, hogy Filó való találkozása előtt „még soha nem volt ilyen súlyos sérüléssel rendelkező [teknős] páciense”. A 20 kilogramm súlyú hüllő azután került Dr. Setem gondozásába, hogy egy petesejt-visszatartás kezelésére végzett műtét következtében komplikációk léptek fel nála.
Ez akkor fordul elő, ha a rossz táplálkozás, a napfény hiánya vagy más életmódbeli tényezők megzavarják a teknősök kalciumtermelő képességét.
Ha a tojások visszamaradását diagnosztizálják, az állatorvosok általában rutinműtétet hajtanak végre, hogy a tojásokat a teljes szaporodási rendszerrel együtt eltávolítsák. Filó szerencsétlenségére a műtétet egy olyan állatorvos végezte, aki nem hüllőszakértő.
„A páncél egy részének elvesztésén kívül Filónak a medence végtagjainak parézise részleges bénulása is kialakult, ami az utóbbi hónapokban egyre kritikusabbá vált” – magyarázta Dr. Setem. „Ez megnehezíti számára a mozgást és az élelemszerzést, és gyakran bepiszkolódik.”
Jelenleg nem világos, hogy a hátsó lábak mozgási problémáját a tojástartás miatti idegkompresszió vagy „a sebész valamilyen figyelmetlensége okozta a beavatkozás során”. Az okoktól függetlenül Dr. Setem tudta, hogy a megoldás megtalálásához a dobozon kívül kell gondolkodnia, és igénybe vette CíceroMoraes 3D tervező szolgálatait.
Moraes, aki korábban megalkotta a világ első 3D-nyomtatott teknőspáncélját, tanulmányozta Filó sérüléséről készült számítógépes tomográfiás (CT) felvételeket, mielőtt megtervezte a protézist, amely egyszerre védi a sérült területet és növeli a teknős mozgékonyságát.
Objektum doboz
